in

Márai Sándor: Dalocska

Jöjjön Márai Sándor: Dalocska verse.

Mindenkinek tetszeni nem lehet,
Mint a vadszőlő, deres a fejed.
A nők, e sápadt, sovány angyalok
Kenyérért állnak, rőt hajuk lobog
S mint a répa, retek és mogyoró,
Pattog az ősz és ropog a dió.

Minden megérett. Nézd, itt a kezem.
Szorítsd meg, vágd le…Nem védekezem.
Robban egy szó, mint az őrült atom
Felhőre ülök, lábam lógatom
S reátok így még hosszan nézhetek:
Világháborúk s világnézetek.

S mert a szőlő érett, részeg leszel,
Részeggel a hold versenyt énekel.
S mert férfi voltál, nógattak a nők,
Szomorúan mostak, vasaltak ők.
Szemem is volt, láttam több csillagot
S mert ember voltam, tehát meghalok.

Köszönjük, hogy elolvastad Márai Sándor: Dalocska költeményét.

Mi a véleményed Márai Sándor: Dalocska írásáról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Márai Sándor: Idegen szerető

Márai Sándor: A kutatók