in

Marschalkó Lajos: A fogoly bíboros

Marschalkó Lajos: A fogoly bíboros

Kemény az éj a véres cella mélyén,
a Sátán áll őrt kinn az éjszakán,
és akit őriz, annak nincsen társa,
csak a világot vádoló magány.
Körötte szurony, géppisztoly és börtön
s hol a Halál a szolgává tett földön
a mártírokból légiót soroz:
Ti szabad népek! Moszkva bilincséből
üzen néktek a fogoly bíboros.

Egyedül álltam, Istennel – Hazáért,
míg ránkszakadt a gyilkos Ázsia,
de Boldogasszony zsoltáráért zokogva
velem jött népem millió fia.
Gyilkos erő bár eltörte a kardot,
Krisztus keresztje a magasba tartott
égi jel: itt, a Tisza felett
ti szabadok, ti gondtalanul alvók,
az én keresztem védett titeket.

Mohinál Ugrin, Tomori Mohácsnál…
Vártam én is, hogy mozdul a világ,
s nem hagyja veszni – szemben Góliáttal –
a szabadságért harcoló fiát.
Hisz azt védtük itt, ami a tiétek:
a lelket, amely az oltáron égett,
s karácsony éjjel kialudt a fény…
Magam maradtam, mint egykor a kertek
a Golgotának égbeszúrt hegyén.

Kemény az éj a véres cella mélyén,
a Sátán áll őrt kinn az éjszakán,
és akit őriz, annak nincsen társa,
csak a világot vádoló magány.
Körötte szurony, géppisztoly és börtön
s hol a Halál a szolgává tett földön
a mártírokból légiót soroz:
Ti szabad népek! Moszkva bilincséből
üzen néktek a fogoly bíboros.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Aranyosi Ervin: Fent és lent

Áprily Lajos: Pataki bor

...