in

Meggyesi Éva: Csak szerettem volna

Jöjjön Meggyesi Éva: Csak szerettem volna verse.

Csak szerettem volna kicsit boldog lenni
így a télbe fordult alkony idején,
mikor hajunk színe hófehérbe fordul,
s csillogó szemünkben halványabb a fény.

Érezni szíved fáradt dobbanását,
miközben lassan ajkaimhoz érsz,
s átadni neked azt a melegséget,
amely a szívemben csak miattad él.

Csak érezni akartam szíved lüktetését,
amikor fáradtan este hazatérsz,
hogy ne fájjon úgy az alkony szürkesége,
mely lankadó erődből egyre többet kér.

Csak veled akartam lenni minden éjjel,
mikor fáradt tested megpihenni tér,
hogy elsimíthassam sápadt homlokodról
a ráncaid, ha már hajad csupa dér.

Csak szerettem volna gyöngülő karommal
karodba bújni, ha érzem, itt a tél,
hogy együtt vészeljük át a hidegséget,
az utolsó percig, ha eljön majd a vég.

Köszönjük, hogy elolvastad Meggyesi Éva költeményét!
Mi a véleményed a Csak szerettem volna írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Aranyosi Ervin: Meleg otthon

Kányádi Sándor

Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén

...