Július 13-a a nagymamák világnapja. Ünnepeljük őket méltó módon, hiszen nagy segítségünkre vannak a mindennapjainkban! Kedves szerzeményeket gyűjtöttünk össze nekik!
Gyökössy Endre: Nagyanyának
Ezen a szép napon
Teli van a szívem dallal,
Kipirul az arcom,
Mint a rózsás, nyári hajnal.
Édes nagyanyácskám,
Hozzád repes boldog lelkem.
Ölellek, csókollak,
Ölelj, csókolj te is engem!
Kányádi Sándor: Nagyanyó kenyere
Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllőn
malom duruzsolt.
Megőröltem a búzámat,
lisztje, mint a hó,
Örült neki a ház népe,
kivált nagyanyó.
Sütött is az új búzából
olyan kenyeret,
illatára odagyűltek
mind a gyerekek.
Azóta is azt kívánom:
legyen a világ
olyan, mint a búza közt
a kék búzavirág.
Mindenkinek jusson bőven
illatos-fehér,
ropogósra sütött, foszlós
nagyanyó-kenyér!
Bősze Éva: Nagyanyák
Illatuk harmatos rózsalevél,
simogatásuk enyhe nyári szél.
Válluk gödre biztos, zárt világ,
hová a gyermek ölelésre vágy. . .
Feleki Sándor: Hogy itt állok…
Hogy itt állok te előtted,
Édes, drága nagymama,
Örömében ver a szívem,
Gyorsabban, mint valaha.
Születési évfordulód
Ragyogva hív engemet,
Azt hiszem, hogy angyaloknak
Csengettyűje csengetett.
Azt csengeti: Szedd most össze
Szép szavakba, sebtiben,
Amit érzesz, oly gyönyörűen,
Mint nem tudná senki sem.
Jó nagyanyám, nézem, nézem
Szép hófehér hajadat,
Nézem mosolygó két szemed
S a mondókám megakad.
Mert, hogy tudjak megköszönni
Annyi szépet, annyi jót,
Sok játékot, édességet,
Cukrot, süteményt, diót?
S hogy tudjam én megköszönni
Sok kedves, meleg szavad,
Mely, ha rosszat is míveltem,
Ajkadról védőn fakadt?
Nézd, szememből a könny perdül
Helyettem most az beszél,
Azt suttogja: Élj sokáig
S kerüljön el baj, veszély!
Faltysné Ujvári Anna: Nagymama
A nagymama reszketeg,
De fogja a kezedet,
S elvezet a gondon át
Minden félős unokát.
A nagymama rosszul lát,
De visel egy okulát,
Pulcsit köt, és verset szaval,
A rézüstben lekvárt kavar.
A nagymama lába fáj,
Mégis veled szaladgál,
Versenyt fut az idővel-
Majd megérted idővel.
A nagymama elringat,
Simogat és puszilgat,
Hallgasd meg, hogy mit mesél,
S az ő álma te legyél.
A nagymama szíve nagy,
Neki „jobbsincs” gyerek vagy.
Néha-néha öleld át
A nagymamát, a nagymamát!
Megható versek nagymamának
Balogh József: Édesanyám- nagyanyó
Május első vasárnapja
Édesanyák ünnepe.
Mintha ez az új tavasz is
Friss fényt nékik küldene,
S a madarak dalaikat
Csupán értük zengenék.
Simogató fűszálakkal
Nekik tiszteleg a rét.
E napra várt virágvázánk,
Szemünk csenddel van teli.
Édesanya-nagyanyónak
Hullnak örömkönnyei.
Ketten állunk most előtted:
Kisfiam, s a fiad én,
Két gyermeked köszönt téged
Édesanyák ünnepén.
