Nagy László – A balszerencse paripáján
A balszerencse paripája
ránknyerít, közénk települ,
elmenekülnek a virágok
és a lányszalag elrepül.
Arany kis libáim zsibongtak
s mindannyi holtra szédült már,
fehér anyjuk csavargó céda,
csattogó fürdője a sár.
A sovány disznó fészek-alja
tojást a pofájába kap,
csámcsogását örökké hallom,
sörtés álláról csüng a hab.
Lezuhan a tűzfal a szélben,
anyámat öldösi a kár,
félálmomban anyámnak vállán
csipog egy vérpiros madár.
Köszönjük, hogy elolvastad Nagy László költeményét.
Mi a véleményed A balszerencse paripáján írásról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
