Nagy Zoltán: Kockamese
Kockavilág zárt magába
Kockafejű rémekkel,
Kockázatos volt ott lenni,
Gömb alakú fejemmel.
Kockaforma bokrok mögé
Gyorsan odaugrottam,
De gömb alakú fejecskémmel
Elbujdosni nem tudtam.
Mit keresek vajon én itt?
Mondtam, s sírva fakadtam,
És kis kerek könnypocsolya
Keletkezett alattam.
Megrengett a Kockavilág:
Hát ez vajon, hogy lehet?
Kockavilág kockaföldjén
Kör alak keletkezett.
Jött is gyorsan egy kockarém
S királyához vezetett,
Féltem, hogy a kockakirály
Levágatja fejemet.
Mi az, amit te csináltál?
Mosolyogva kérdezett,
Hisz Kockavilágban eddig,
Csak derékszög létezett.
Kör. – mondtam én a királynak,
Törölgetve szememet,
Nem gondoltam kockáéknak
Kört látni ily élvezet.
Örülünk, hogy itt vagy köztünk
És barátok lehetünk –
Szólt a király – köreiddel
Megkönnyíted életünk.
Így történt, hogy kockakirály
Meghagyta a fejemet,
S örömére, minden este
Körtányérból ehetett.
