in

Petőfi Sándor szerelmes versei

Petőfi Sándor szerelmes versei

Jöjjön Petőfi Sándor szerelmes versei összeállításunk.

Petőfi Sándor: Én vagyok itt!

Én vagyok itt, emésztő gyönyöröm!
Én, sírhalmodnak hű zarándoka;
Kérdezni jöttem, hogy mit álmodál
A föld alatt az első éjszaka?

Oh én nagyon borzasztót álmodám:
A földet a nap űzé, kergeté,
Kétségbeesve vágtatott a föld
A mélybe le s a csillagok fölé;

Utána a nap fáradatlanúl…
A végtelent keresztülnyargalák,
És végre elkezdett rohanni az
Egész rendvesztett, megbomlott világ.

És e zavarban egyre kergeté
A földet a nap, s vad haragja közt,
Hogy kergeté hiába, megragadt
Szilaj kezével egy nagy üstököst,

S rádobta… épen szívemen talált.
Képzelhető, mint fájt e seb nekem;
De úgy mégsem fájt, mint az, amit vert
Bennem halálod, legszebb örömem!

Petőfi Sándor szerelmes versei – folytatjuk

Még több magyar szerelmes vers ITT.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Áprily Lajos: Didergés a tavaszban

Petőfi Sándor: Én vagyok itt!