in

Reményik Sándor: A karácsonyfa panaszkodik

Jöjjön Reményik Sándor: A karácsonyfa panaszkodik verse.

El-elnézlek ti hontalan fenyők,
Ti erdő-testből kitépett tagok.
Hányan mondhatják el ma veletek:
Óh én is, én is hontalan vagyok!

Piacra vitték testem, s a lelkem,
És alkusznak az életem felett.
És fehér vattát aggatnak reám:
Mű-zuzmarát a zuzmara helyett.

Tudom: elszárad a levágott kar.
Tudom: én vissza nem jutok soha
Az ősrengeteg anyakebelére.
Sorsom: lapály a csúcsokért cserébe.
S a végtelen helyett egy szűk szoba.

Köszönjük, hogy elolvastad Reményik Sándor költeményét.
Mi a véleményed A karácsonyfa panaszkodik írásáról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Reményik Sándor: Lámpagyújtogató

Ezekért állt bíróság előtt József Attila – íme az ítéletek