Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 68. évében elhunyt Németi Rudolf költő, műfordító, a 168 Óra olvasószerkesztője. Temetéséről később intézkednek – tájékoztatta a család a lapot.
Németi Rudolf a középiskolát Nagyváradon végezte, majd 1973-ban a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett. Közben az Echinox főszerkesztő-helyettese lett. Pályáját mint a Kriterion Könyvkiadó lektora kezdte Bukarestben (1973–82), majd a Napsugár belső munkatársaként dolgozott Kolozsváron.
1989-ben Magyarországra telepedett át. 1994-ig szerkesztette a Magyar Naplót, majd a 168 Óránál lett olvasószerkesztő, ahol két évtizeden át, haláláig dolgozott.
A középiskolát Nagyváradon végezte (1966), a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett (1973). Közben az Echinox főszerkesztő-helyettese (1972–73). Pályáját mint a Kriterion Könyvkiadó lektora kezdte Bukarestben (1973–82), majd a Napsugár belső munkatársa Kolozsvárt (1982–88). 1989-ben Magyarországra telepedett át. 1994-ig szerkesztette a Magyar Naplót, majd a 168 Óránál lett olvasószerkesztő.
Írással először az Utunkban jelentkezett 1969-ben. Versei, műfordításai, kritikái az Echinox, Ifjúmunkás, A Hét, Utunk, Korunk, Igaz Szó, Művelődés hasábjain jelentek meg. Versfordítással, verssel volt jelen a Varázslataink (Kolozsvár, 1974), Ötödik Évszak (Marosvásárhely, 1980), Bábel tornyán (1983) c. antológiákban. Számos műfajban fordított a román irodalomból. Paul Cornel Chitic Hurrogás c. színművének magyarra ültetését a Kortárs román vígjátékok (1984) c. gyűjtemény közölte.
Költészetét Markó Béla létköltészetnek nevezi, mivel (Pilinszky Jánosra emlékeztetően) a pátoszt leküzdve szembesül a lét alapvető kérdéseivel. Szűkszavúsága a beszéd és az elhallgatás között egyensúlyozva tesz szert többletjelentésre.
Sajtó alá rendezte Méliusz József és Szilágyi Domokos levelezését (Visszavont remény. Budapest, 1989), amelyből a Helikon (1990/3) is közölt részleteket.
