Jékely Zoltán
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKJékely Zoltán: A hóember emlékére
Jékely Zoltán: A hóember emlékére Sajnálom a hóembert, akit Zsombor letepert, megtiport és összevert! A hóember addig él, míg fagyosan tart a tél. Durvaság őt bántani, rúgni, földre rántani. Úgyis majd egy szép napon elolvad a pázsiton, s testéből más nem marad, csak egy rossz bili-kalap. Olvass tovább
-
in VERSEKJékely Zoltán – Apa-váró
Jékely Zoltán – Apa-váró Kapuban állva, kisfiú, mezítláb, piszkál lábujjal százlábút, gilisztát; hosszan bámul pókhálót, hangyajárást, hogy könnyebbé bűvölje azt a várást… És végre csengő, áldott kis-harangszó, megváltón s meg-megszázszorozva hangzó, hogy elfeledkezik minden bajáról! Mert a Kollégium kapuja kitárul, s az utca végén, fölnyesett, nyakigláb akácok alján ott-terem, akit várt, és jön-jön, hosszú léptekkel […] Olvass tovább
-
in VerselemzésJékely Zoltán: Futballisták – verselemzés
Íme Jékely Zoltán: Futballisták – verselemzés. Költőink sok szép verset írtak a labdarúgás dicsőségére (és olykor a foci túlértékelése ellen). A fociversek szerző közül jó néhányat nem volna szabad kifelejteni, például Zelk Zoltánt, aki nemcsak a lóversenyeknek, hanem a futballmeccseknek is szorgalmas látogatója volt. A legszebb verset a futballról azonban Jékely Zoltán írta Futballisták címmel. […] Olvass tovább