A versek oldala
József Attila versei
József Attila a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja
1905. április 11. (Budapest) — 1937. december 3. (Balatonszárszó)
Jöjjön József Attila: Ars poetica verse. Németh Andornak Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világot, habzó éggel a tetején. Szép a forrás – fürödni abban! A nyugalom, a remegés egymást öleli […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Kertész leszek verse. Egy egyszerű vers valamiféle átható, ősi energiaforrással telve, szinte kényszerít, hogy daloljuk. József Attila gyermeki énjének víg kedélye, ami megjelenik az egyszerre játékos, lüktető és a valósággal szembesítő Kertész leszek című műben. – írja a cultura.hu a versről. József Attila: Kertész leszek Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én […] Olvass tovább
József Attila: A bánat A bánat szürke, néma postás, Sovány az arca, szeme kék, Keskeny válláról táska lóg le, Köntöse ócska, meg setét. Mellében olcsó tik-tak lüktet, Az utcán félénken suhan, Odasimúl a házfalakhoz És eltünik a kapuban. Aztán kopogtat. Levelet hoz. Olvass tovább
József Attila: Ti jók vagytok mindannyian Ti jók vagytok mindannyian, Miért csinálnátok hát rosszat? Néha úgy vagytok a rosszal, Mint a gyerek a csavargással. Ujjong, eltéved, sirdogál S hazakívánkozik. Ti mindannyian örültök a jónak S fontoljátok meg, mit mondok: Nem sánta az, aki Együtt lelkendezik a csúszkálókkal! Olvass tovább
József Attila: Mama – érdekességek a költeményről, verselemzés. József Attila anya versei közül ez a negyedik, 1934-ben jelent meg a Népszavában, illetve később a Medvetánc címet viselő egyetlen gyűjteményes kötetének záróverse lett. A Medvetánc kötet záróverse, tehát éppoly kitüntetett helyen áll itt, mint az Anyám című vers a Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötetben. A két verset összehasonlítva jól érzékelhető a két […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: A kanász verse. Az én falkám olyan falka, ondolálva van a farka. Orrukban csak magyar mód csillog egy kis aranydrót. Van egy pösze kis malacom, fővárosi grófkisasszony. Sóhajtott is egy ízbe, nézi magát a vízbe. Van nekem egy oly kis kanom, szelid szóra kezes nagyon. Az ha fogja s egyet túr, a kőkastély […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila – A női szív verse. A női szív tömeglakás – Tömeglakás, mi lenne más. Elfér benne a sok bolond, Aki nőért könnyet is ont. Emezt ide, amazt oda, Kamráit cellákra osztja. Ez kimaradt! – a patvarba, Nosza gyorsan a pitvarba! S nekem ó jaj szegény fejem! Hol is lészen az én helyem? […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila – Egyedül című verse. Egyedül fogok én állni a világon. Egyedül, egyedül, nem lesz soha párom. Nem lesz soha párom, aki vigasztaljon, Aki szenvedésben csókot csókra adjon. Csókot csókra adjon s aki hű, nem álnok, Aki büszke arra, hogy mellette állok. Aki míg én alszom őrködik könnyezve, És, ha ébren vagyok, kacagó […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Flóra verse. 1 Tudnál-e, Flóra, annyira szeretni, erényeidből épül-e szerencse, hogy mind a kínt, mit nem lehet feledni, hű szeretőd munkáján elfelejtse? Tudnál-e engem uj világra hozni, iparkodván szerelmes türelemmel, hogy legyen erőm ismét adakozni s eltölteni a gonoszt félelemmel? Lennél-e nyugtom mindenütt a rosszban? Fontold meg jól, szived mily terhet vállal. […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila – Kedves Jocó! verse. Kedves Jocó! 1. ső strófa De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. 2. strófa Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednél fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának. Köszönjük, hogy elolvastad József Attila versét! Mi a véleményed a […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila Bukj föl az árból verse. Ijessz meg engem, Istenem, szükségem van a haragodra. Bukj föl az árból hirtelen, ne rántson el a semmi sodra. Én, akit föltaszít a ló, s a porból éppen hogy kilátszom, nem ember szívébe való nagy kínok késeivel játszom. Gyulékony vagyok, s mint a nap, oly lángot lobbantottam […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila – Szeretném, ha vadalmafa lennék! verse. Szeretném, ha vadalmafa lennék! Terebélyes vadalmafa; S hogy testemből jóllakhatna Minden éhező kis gyermek Árnyaimmal betakarva. Szeretném, ha vadalmafa lennék S minden egyes árva gyermek, Ha keserű könnye pereg, Felkeresné s könnyeivel Öntözné meg a tövemet. Szeretném, ha vadalmafa lennék, Mi ha majd egykor kiszárad És […] Olvass tovább