A versek oldala
József Attila versei
József Attila a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja
1905. április 11. (Budapest) — 1937. december 3. (Balatonszárszó)
Csodaszép rímekkel és szófordulatokkal kápráztatja el a közönségét a költő ezzel a versével. Igen szép a mondanivalója is! József Attila hódol a szerelme és annak szépsége előtt. LÁNYSZÉPSÉG DÍCSÉRETE Dícsérlek hát, mig minden erőm itthagy: A férfiból kiszakadt gondolat vagy, Hallgatsz, de szól a trombiták szava S ledől az elzárt Jerichó fala. Remek városok, puszták […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila, Jelen mult jövő verse. Az elmultba szemem tétován tekint Egy percre csak! Üldözi a jelen, Nem pihenhet régi emlékeken, Unos untalan visszatér megint. A jelen, oh! a jelen mindig bántott, Amerre én, mindig arra haladt, Tövisekkel hinté bé az utamat S elvett tőlem reményt, boldogságot. Nem veheté el, bár kínzott nagyon – […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: A Paradicsom életté lesz verse. A fák megálltak mozdulatlan, A vizek nyugtalanok lettek, Különös zaj támadt a kertben, Valami bántotta a kertet. Egy hattyú énekelt és úszott Hullámos, karcsú lebegőben, Énekelt, úszott s hirtelen csak Meghalt ott fönn a levegőben. A fűszálak elszomorodtak, Kis homlokukat eltakarták, A bogarak szívére köd jött S […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Együgyü ének verse. Fiatalember, húszesztendős, velem egyidős Szép szeretőjét nagyon szereti Ugy szereti, épp mind medrét a folyó, amelyikben a halak is lebúnak az iszapba, ha elfáradtak Csak símogatja és nagyon szereti Ha virágot kap, mind odaadja, a kenyeret is odaadja, nem szegi meg maga Fölolvassa neki az újságot, megvárja, amíg elalszik, […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Külvárosi éj verse. A mellékudvarból a fény hálóját lassan emeli, mint gödör a víz fenekén, konyhánk már homállyal teli. Csönd, – lomhán szinte lábrakap s mászik a súroló kefe; fölötte egy kis faldarab azon tünődik, hulljon-e. S olajos rongyokban az égen megáll, sóhajt az éj; leül a város szélinél. Megindul ingón át […] Olvass tovább
Fantasztikus és megdöbbentő sorokkal állunk szemben! József Attila tisztában volt vele, hogy nemcsak az ő korában élő emberekhez szólt, hanem az utókornak is! A mű témája a folyópartón elmélázó költő gondolatai. A szerző a víz folyására asszociálja elmélkedését. A DUNÁNÁL 1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba […] Olvass tovább
Nagyon megható József Attila tollából szerzett műve, tele van érzelemmel, így könnyen a felszínre hozhat szomorúságot, arról nem beszélve, hogy könnyen gondolkodásra serkent. A szerzemény ellentmondások verse. Alapellentéte az a felfogás, hogy az embernek muszáj egy tőle idegen világban élnie. Végigvonul a versen az együttérzés a munkások és a szegények iránt, akiknek a tél az élet […] Olvass tovább
Minden évszakban fontos számunkra, hogy igazi emberi érzéseket éljünk át. A költő nem bízta a véletlenre, így biztosan kizökkent a rideg világból, és mély érzésekkel tölt el. A szerzemény játékos és dallamos, amely a tiszta szerelemről szól. CSÓKKÉRÉS TAVASSZAL Márta, hajad, Bronz-ajakad Kéri s lázad a vágyam Illatozó Vészt okozó Csókba lehelni be lágyan. Megremegő, […] Olvass tovább
Sok minden kiderül ebből a műből, nagy érzelmeket és remek gondolatokat olvashatunk a sorok között. Merülj el benne, és vedd ki a Számodra lényeges mondatokat! A költő egyik nagy létösszegző alkotása, a szerző életének összefoglalása és értelmezése. (TALÁN ELTŰNÖK HIRTELEN…) Talán eltűnök hirtelen, akár az erdőben a vadnyom. Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom. Már […] Olvass tovább
Tavasszal és nyáron, de még a hideg hónapok során is kiváló üdülés ezt a szerzeményt elolvasni. Ha szerelmes vagy, muszáj elolvasnod, ha pedig vágysz erre az érzésre, akkor meg pláne kattints! A nagy ívű szerelmi költemény címe egy műfajra mutat: az óda magasztos, ünnepélyes. Óda 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, […] Olvass tovább
Ez a szerzemény biztosan lebilincsel, és olyan kalandos utakra vezet, hogy könnyen a vers kellős közepén érzed Magad, arról nem beszélve, hogy elmélkedésre sarkall. KI VERNÉ FÖL LELKÜNKBEN A LELKET? A meddő dombok homlokából Kiemeltük a csillagvizsgáló gondolatokat, Föl, föl a magasságig Repülőgépeket hajigálunk És roppant, visszahulló pályájukkal Kipányváztuk a madarak birodalmát, Mozdonyokkal korcsolyázunk messze […] Olvass tovább
Könnyen megrökönyödsz, ha elolvasod ezt az alkotást. Ugyanis egy nem egyszerű műről van szó. A mondatai sokat elárulnak a mai világunkról, életünkről is. Önmegszólító szerzemény, létösszegzés is, amely a gyermekkorig néz vissza. A felnőtt sorsa a csalódás a szerepekből. (KARÓVAL JÖTTÉL…) Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most […] Olvass tovább