Tag Archives: Juhász Gyula

Juhász Gyula: A tápai Krisztus

Jöjjön Juhász Gyula A tápai Krisztus verse. Az ország útján függ s a földre néz, Arcán szelíd mosoly a szenvedés. A falu népét nézi csöndesen, Amint ballagva munkából megyen. Az ősi népet, mely az ősi föld Zsellére csak és várja az időt, Mikor saját portáján úr leszen, Mikor az élet néki is terem. A magyar Krisztus, a falusi szent Hiszen nekik ...

Read More »

Juhász Gyula: Tiszai csönd

Jöjjön Juhász Gyula Tiszai csönd verse. Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Magam a parton egymagam vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek ...

Read More »

Juhász Gyula: Nietzsche Naumburgban

Jöjjön Juhász Gyula Nietzsche Naumburgban verse. Egy árny kószál a parkban őszi estén, Szánd meg s imádkozz érte jó keresztény, Az égbe tört és pórul járt szegény. Most vánszorog, jár körbe-körbe némán, Nagy homlokán és kiégett szemén árny, Nincs nála nyomorúbb e földtekén. Mégis ti, kiknek a menny megigérve, Ti jámborok, reám figyeljetek, Hős és nemes e szánandó beteg! A ...

Read More »

Juhász Gyula: A hegyi beszéd

Jöjjön Juhász Gyula: A hegyi beszéd verse. A Genezáret holdfényes vizén Mint néma hattyú, halkan ring a csónak, Fáradt halászok félhangon dúdolnak. A Mester arcán boldog égi fény. Ragyog a hegy ezüstös glóriában, A ciprus bűvös illatot lehel, A hold az ég tetőin vesztegel, Köröskörül tavaszi újulás van. Szöllő virágzik dús lankásokon S a kékes árnyból, távol ormokon Nászdala búg az ...

Read More »

Ezeket érdemes elolvasni! Juhász Gyula 5 remek verse

Ezeket érdemes elolvasni! Juhász Gyula 5 remek verse. Önarckép Ez elfáradt fej mélyen meghajol már A sors előtt, mert mindig jó a sors, Ezt vallja Zrinyi és így zsong a zsoltár, Szívem, te lázadó vagy s most lakolsz! De a világi urak és hatalmak Nem látták soha görnyedten e főt, Mely könnyes szemmel és dalos ajakkal Hódol virágok s őzikék ...

Read More »

Juhász Gyula: Szerelem?

Jöjjön Juhász Gyula: Szerelem? verse. Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, mi ez, de érezem, Hogy megszépült megint ...

Read More »

Juhász Gyula: Kórház előtt

Jöjjön Juhász Gyula: Kórház előtt verse. Kórház: előtted halkabban megyek És szalutál a szívem csendesen, Ó, én is voltam vérező beteg És fölsajog még néha a sebem. De benned árva hősök fekszenek, Bús vértanúk, sebük szent, mint a Grál, Mely ott ragyog a bűn és gyász felett, Hogy diadalt ne üljön a Halál. Itt künn az élet és nap csókja ...

Read More »

Juhász Gyula: Búcsú

Jöjjön Juhász Gyula Búcsú verse. Mielőtt innen végkép elmegyek, Szeretnék elköszönni, emberek. Mint rab, akinek int a szabad út, Búcsút rebeg, mielőtt szabadult. Mint a madár, kit Dél vár arra túl, Az eresz alján még egy dalt tanul. Mit is daloljak, én szegény beteg, Mit is dadogjak nektek, emberek? Talán nem is kell még búcsúzni se? Hisz észre sem vett ...

Read More »

Watch Dragon ball super