Ajánljuk:

  • in

    Juhász Gyula: Milyen volt….

    Jöjjön Juhász Gyula: Milyen volt verse. Juhász Gyula: Milyen volt… Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére […] Olvass tovább

  • in

    Sokak szerint ez Juhász Gyula legszebb verse

    Sokak szerint ez Juhász Gyula legszebb verse – íme a csodás költemény. Juhász Gyula: Milyen volt… Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Húsvétra

    Jöjjön Juhász Gyula Húsvétra verse. Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom S az élet: győzelem az elmuláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Búcsú

    Jöjjön Juhász Gyula Búcsú verse. Mielőtt innen végkép elmegyek, Szeretnék elköszönni, emberek. Mint rab, akinek int a szabad út, Búcsút rebeg, mielőtt szabadult. Mint a madár, kit Dél vár arra túl, Az eresz alján még egy dalt tanul. Mit is daloljak, én szegény beteg, Mit is dadogjak nektek, emberek? INGYEN lottó? Igen, próbáld ki és […] Olvass tovább

  • in

    Ruttkai Éva verset mond – Juhász Gyula: Szerelem?

    Íme Juhász Gyula: Szerelem? Ruttkai Éva előadásában. Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: A moziban

    Juhász Gyula: A moziban A tarka népek közt jó ülni csöndben S a tarka képeket elnézni jó. Száguldani a múltban és jövőben És látni, hogy gyűl s vész a millió. Szegény apacs hogy ugrál háztetőkön S dúsgazdag úr a yachton hogy lakik, Mulatni a sok póruljárt ripőkön, Míg annyi híres zene hallatik. És jó csodálni […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Május ünnepe

    Juhász Gyula: Május ünnepe A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen, Csak robotoljon csöndben a remény! És jött a május. Ezer orgonának Lila bugája búgott, a napon Minden bokor virágba öltözött föl És a paréj is megnőtt szabadon. Mint győzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Órák zenéje

    Jöjjön Juhász Gyula: Órák zenéje verse. Bús, alabástrom oszlopfejeken Méláz az óra, antik ébenóra. Üvegharang alatt halkan lebeg Monoton, ódon, fáradt mutatója. Virrasztok egy kopott, rőt szőnyegen, Lelkemben mélabúnak hangfogója, Aranyport szitál rám ma a jelen S nótába fog az ódon ébenóra. A dallam megtörik az üvegen. Ó ez üveg a múlt bús hangfogója! Ott […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Szavak

    Jöjjön Juhász Gyula: Szavak verse. Szavak, csodálatos szavak. Békítenek, lázítanak. Eldöntenek egy életet, följárnak, mint kísértetek. Szárnyalnak, mint a gondolat, görnyedve hordnak gondokat. Világokat jelentenek, meghaltál, ha már nincsenek. Dalolnak és dadognak ők, gügyögnek, mint a szeretők. INGYEN lottó? Igen, próbáld ki és nyerj valódi pénzt! Ölnek és feltámasztanak: szavak, csodálatos szavak. Köszönjük, hogy elolvastad […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Nyár

    Juhász Gyula: Nyár A távol csillagok oly szőke fénnyel égnek. (Annára gondolok, ki szőke s messze rég.) Kaszálók illatát üzenik esti rétek. (Annára gondolok, emléke enyhe, szép!) A nyár ragyog, lobog. Pipacsosok a rétek. (Annára gondolok, ó én letűnt nyaram.) Őszünk be közeleg, falevél földre téved. (Annára gondolok és siratom magam!) Köszönjük, hogy elolvastad Juhász […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Glória

    Jöjjön Juhász Gyula: Glória verse. A hangod selyme egyszer elfakul, Hajad aranya koporsóba hull. Gyönyörű tested, e meleg szobor, Hűvös rögök ölébe szétomol. Jöhet idő, hogy élsz még és szeretsz S az én szívemben tél és este lesz. Magányos este, fázós és beteg, Már nem akarlak és nem értelek. INGYEN lottó? Igen, próbáld ki és […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Annabál

    Jöjjön Juhász Gyula: Annabál verse. Lelkemben áll a boldog Annabál, Örvénylő vágyak táncoló csapatja. Ma nincs enyészet, mélabú, halál, Ma zászlaját a mámor fölragadja S a szív, vert életem haló patakja Ma megdagad száz zsongó látomással S a szerelem mély tengerébe áthal. Ma újra koszorút fon az öröm És nászi fáklyát lenget a dicsőség, S […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.