A versek oldala
Jöjjön Ady Endre – Október verse. Elnézem az őszi rózsát, Bús halottját dérnek-fagynak… Ne higgyetek a mosolygó, Ködöt bontó őszi napnak! Október egy szeretkező, Flastromos, vén, kacér asszony – Hazug fénnyel azért csábít, Hogy fagyával elhervasszon. Olvass tovább
Jöjjön Dsida Jenő: Öreg október verse. Be jó lenne még azt mondani mindig: Szívem fürösztik tavaszi kegyek, a napsugár is éget, virágosak a rétek, és holnap kirándulásra megyek. Be jó lenne egy szép kézlegyintéssel elintézni az egész őszi dolgot: – Eh, nem fél, aki bátor, csak rövid nyári zápor, és boldog marad mindig, aki boldog. […] Olvass tovább
Jöjjön Faludy György: Október 6. verse. A vesztőhelyre sáros út vitt és kikericsek kékjei. Száz év, s meghaltam volna úgyis- vígasztalódott Vécsey. Lahner György sírt s a földre nézett, Damjanich szekéren feküdt, Leiningen felmentő honvédek árnyát kereste mindenütt. S a táj olyan volt, mint a fácán: tarlók, fák vérző foltjai, és ők, tarkán, libegve, hátán: elhulló, […] Olvass tovább