Ajánljuk:

  • in

    Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél

    Jöjjön Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél verse. Velem voltál örömömben, velem voltál bajban, velem voltál, ha sírtam, velem, ha kacagtam. Meséltél és meséltél igazakat, szépet, kívántam, hogy a meséd sose érjen véget. Mit adtam én cserébe? Te azt sose kérted, de talán a két szemem elárulta néked. Ültess hát, gyorsan az öledbe. Olvass tovább

  • in

    Osvát Erzsébet: Ha itthon vagy…

    Jöjjön Osvát Erzsébet: Ha itthon vagy… verse. Ha itthon vagy, olyan jó nekem. Szobánk is megszépül hirtelen. Vidám lesz minden: a cserép virág, a képeskönyvek és Mica cicánk. Tudom, nem lehetsz mindig velem. Hazavárlak mégis szüntelen – hangod hallani, játszani veled, megsimogatni fáradt, szép kezed. Olvass tovább

  • in

    Osvát Erzsébet: Az égi pék

    Jöjjön Osvát Erzsébet: Az égi pék verse. Szitálni kezd az égi pék, és hullanak a hópihék. Óriási szitán át, száll a pehely milliárd. Milliárdnyi hópehely, az égi pék habot ver. Habos havon cinke nyom, cinke szökdel a havon. Fekete pont, fehér pont, varjú károg: fázom, fázom. Olvass tovább

  • in

    Osvát Erzsébet: Édesanyám szeme

    Jöjjön Osvát Erzsébet: Édesanyám szeme verse. Ha mosolyog, szeme kék, mint a nyári, derűs ég. És ilyenkor énekel. Csak énnekem, énnekem. Ha haragszik, szeme zöld. Körülötte nagy a csönd. Mintha vihar az égen, villám villan szemében. De megbékül csakhamar. Elvonul a zivatar. Kiderül a borús ég. Édesanya szeme kék. Újra, újra, újra kék! Olvass tovább

  • in

    Osvát Erzsébet: Igazi ünnep ez a nap!

    Jöjjön Osvát Erzsébet: Igazi ünnep ez a nap! verse. Ünneplőben van ma az osztály: a tanterem, a gyerekek. Jókedvű fák játékos lombja az ablakokba integet. A lárma, a zaj elhal lassan, pisszenés sincs, oly nagy a csend. Oly nagy a csend és oly szokatlan, mintha nem lenne senki bent. Egyszerre csak nyílik az ajtó, tanítónk […] Olvass tovább

  • in

    Osvát Erzsébet: Megszökött a hó

    Jöjjön Osváth Erzsébet: Megszökött a hó verse. Osvát Erzsébet: Megszökött a hó Éjjel, míg aludtam, megszökött a hó. Ki szöktette meg? Talán Télapó? Pityereg az eresz, sírtak a tetők, fényes, kerek tócsa állt a ház előtt. A nagy sírás-rívást megunta a Nap. Nosza le is küldött száz napsugarat. Száz kis napsugarat, vígat, nevetőst. abba is […] Olvass tovább