őszi vers
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKKányádi Sándor: Valami készül
Jöjjön Kányádi Sándor: Valami készül verse. Elszállt a fecske, üres a fészke, de mintha most is itt ficserészne, úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk volna a fecske. Még egyelõre minden a régi, bár a szúnyog már bõrét nem félti, és a szellõ is be-beáll szélnek, fákon a lombok remegnek, […] Olvass tovább
-
in VERSEKKányádi Sándor: Őszi réten
Jöjjön Kányádi Sándor: Őszi réten verse. Őszi réten lila-fehéren csak viríts, csak viríts, menyasszony-ruhás kikerics. Eljön érted szép vőlegényed csupadér, csupadér, fehér lesz minden, hófehér. Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Párisban járt az ősz
Ady Endre: Párisban járt az ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az […] Olvass tovább
-
in VERSEKArany János: Ősszel
Jöjjön Arany János: Ősszel című verse. A Letészem a lantot párverseként is értelmezhető az Ősszel című költemény. A kettős hangulatiság egyrészt a versben megjelenő és megidézett költői magatartások ellentétességéből következik, másrészt az ezt megteremtő költő belső küzdelmének következménye. A vers ebben is hasonlít az előzőre. Az Ősszel 1850 októberében keletkezett. A két költő (Homérosz és […] Olvass tovább
-
in VERSEKKányádi Sándor: Ősz volna még
Jöjjön Kányádi Sándor: Ősz volna még verse. Ősz volna még, s a varjak már közhírré tették a dermesztő tél közeledtét. Károg az ég, éhenkórász nagy csapat csóka ricsajog, hussog reggel óta. Tócsára jég, virágra, fűre harmat dermed, megöregedtek mind a kertek. Jó volna még sütkérezni, de jó is volna, ha az égen pacsirta szólna.. Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Éjszaka
Jöjjön Radnóti Miklós: Éjszaka verse. Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon, csönd van a házban, az éber egér sem kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban […] Olvass tovább
-
in VERSEKArany János: Nem kell dér…
Jöjjön Arany János: Nem kell dér… verse. Nem kell dér az őszi lombnak, Mégis egyre sárgul: Dér nekűl is, fagy nekűl is, Lesohajt az ágrul. Nem kell bú az aggott főnek, Mégis egyre őszül: Bú nekűl is, gond nekűl is Nyúgalomra készűl. Hátha dér-fagy, bú-gond érte, Ősze is már késő: Hogy’ pereljen sorsa ellen A […] Olvass tovább
-
in VERSEKCsokonai Vitéz Mihály: Az ősz
Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: Az ősz verse. Mutatjuk Csokonai Vitéz Mihály Az ősz költeményét. Jó olvasást kívánunk! Már a víg szüretnek örűl minden ember, Mellyel örvendeztet bennünket szeptember, Októbert ekképpen bíztatja előre, Hogy nektár lesz a bor, és máslás a lőre. Setétűl a gohér a piros vesszőkön, Barna színt vér vissza a többi szőlőkön; Amelyeknek […] Olvass tovább
-
in VERSEKKányádi Sándor: Felemás őszi ének
Jöjjön Kányádi Sándor: Felemás őszi ének verse. építsd föl minden éjszaka építsd föl újra s újra amit lerombol benned a nappalok háborúja ne hagyd kihunyni a tüzet a százszor szétrúgottat szítsd a parazsat nélküled föl újra nem loboghat nevetségesen ismerős minden mit mondtam s mondok nehéz nyarunk volt itt az ősz s jönnek a téli […] Olvass tovább
-
in VERSEKKányádi Sándor: Jön az ősz
Jöjjön Kányádi Sándor: Jön az ősz verse. Jön immár az ismerős Szél lábú deres ősz. Sepreget, kotorász, Meg-megáll, lombot ráz. Lombot ráz, diót ver, Krumplit ás, szüretel. Sóhajtoz nagyokat, S harapja, kurtítja a hosszú napokat. Olvass tovább
-
in VERSEKJuhász Gyula – Ősz
Jöjjön Juhász Gyula – Ősz verse. Opálos színei bágyadt ködében Leszáll reám a kora alkonyat, Kései tűzrózsák nyílnak a réten S az égen a mély csöndesség fogad. Nagy topolyafák gallya hullong gyéren És sötétben hallgat a tó S a kolomp úgy méláz a lomha légben, Mint altató. Hűs szele húz át az ősznek a réten, […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő – Ősz a sétatéren
Jöjjön Dsida Jenő – Ősz a sétatéren verse. Szemem falán kívül is, belül is ez a kietlen őszi tájkép: sétatér. Azok az emberek, akik most hangosan beszélve haladnak előttem, rögtön eltűnnek a fák közt, az a nő, aki mellettem ül a padon, mindjárt meghal, feje félrebillen, szeme kiszárad, húsa lehull. Milyen egyedül leszek! A lombok […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.