őszi versek
Ajánljuk:
-
Gyönyörű őszi versek
Egy csokorba szedtük a szebbnél-szebb szerzeményeket, amelyek errpl az évszakról szólnak. Egy bögre tea vagy kávé mellé olvasd el a sorokat ismert költőinktől, különleges hangulatot varázsolnak! Íme a Gyönyörű őszi versek! Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van ujra… Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja Isten, hogy […] Olvass tovább
-
Őszi versek magyar költőktől
Jöjjön Őszi versek magyar költőktől összeállításunk. Weöres Sándor: Galagonya Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Csanádi Imre: Szüret után Pihen a prés. Mustszag […] Olvass tovább
-
in VERSEKWass Albert: Ha jön az ősz
Jöjjön Wass Albert: Ha jön az ősz verse. Ha majd az ősz, összegyűjt minden bánatot, s vele a lelkemet behinti csendesen: eljössz-e vigasztalni, kedvesem? Eljössz-e akkor simogató szóval, mikor a lelkem többé nem nevet, s mesélsz-e majd, mikor a könnyem éget, hajnal-fényből szőtt, színes-szép meséket, amiket egyszer én mondtam neked? Ha akkor eljössz: áld’ni fogom […] Olvass tovább
-
in VERSEKHeltai Jenő: Ősz
Jöjjön Heltai Jenő: Ősz című verse. Ősz, ősz ne siess! Ne kergesd el a nyarat, a meleg fényt, sugarat. Süss ki még, nyári nap, simogasd az arcomat, melengesd a szívemet, míg az ősz eltemet. Vidíts még vadvirág, míg enyém a vad világ. Tudom én, érzem én, nem sokáig lesz enyém. Szürke ég, szürke vég, be […] Olvass tovább
-
in VERSEKNemes Nagy Ágnes: Akácfa
Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Akácfa verse. Akácfa, akácfa, sárga lombot hullató. Kezemre, kezemre, mintha hullna sárga hó. Mintha hullna sárga hó, csakhogy el nem olvadó, járdaszélen nagy kupacban színaranyként csillogó. Hogyha belegázolok, hogy zizeg és hogy ropog! Mit csinálsz te? – kérdik. Járok, járok, sárga hóban, színaranyban, térdig. Olvass tovább
-
in VERSEKÁprily Lajos: Ősz
Áprily Lajos: Ősz Most már a barna, dérütötte rónán mulandóságról mond mesét a csend. Most már szobádba halkan elvonulhatsz s hallgathatod az álmodó Chopint. Most már a kályhatűz víg ritmusára merenghetsz szálló életed dalán, míg bús ködökből búcsút int az erdő, mint egy vöröshajú tündérleány. Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Az Ősz dicsérete
Ady Endre: Az Ősz dicsérete Az Ősz dicsérete I. Evoé, Élet, be gyönyörű Ősz jött, Talán legszebbik Ősze a világnak, Ma mosoly-csokrát szórom szét a számnak (Megint virul e búra görbedett): Evoé, Nap, nincsen baj égen-földön. Evoé, Vágy, a Mind igazolója: Él az Élet s az Élet nem beteg. Csuklástól csókon-megistenülésig, Élet, ma hallom csengőn […] Olvass tovább
-
in VERSEKJózsef Attila: Őszi alkonyat
Jöjjön József Attila: Őszi alkonyat verse. Kedves tanáromnak, Tettamanti Bélának Az őszutói barna alkonyat Halkan piheg a pelyhező havon. Vállamra érzem szép, meleg nyakad És messzi csókod itt az ajkamon. Hideg vonyít, agyonmart arcomat Forró öledre mégse hajthatom. Be messze vagy még! Bús az alkonyat, Lágy hópihékbe hull a bánatom. Olvass tovább
-
in VERSEKReviczky Gyula: Ősz felé
Jöjjön Reviczky Gyula: Ősz felé verse. Vágy, szenvedély bevonja szárnyát; Dalaim immár csendesek; Bennük csak néha-néha zendül Egy álom, egy emlékezet. A szép tavasznak álma őszkor; Virágokról édes regék. A szív, mely lemondásra készül S ugy megzokog; Ne még! ne még! Lehajtja szép fejét a rózsa; Nem éli túl a hév nyarat. S az édes […] Olvass tovább
-
in VERSEKKosztolányi Dezső: Hatalmas ősz
Jöjjön Kosztolányi Dezső: Hatalmas ősz verse. Hatalmas ősz. Reám leheltél s érzem, egyre érzem, hogy nagyra nősz. Te jó, te nagy, ami akartam lenni, régen, egykor, most az te vagy. Igaz, egész, mely önnön-magát bátran koronázza s az éjbe néz. Azt hittem én, gőgös és hervadó virág leszek csak, szép és szegény. Bús szemű bölcs, […] Olvass tovább
-
in VERSEKJózsef Attila: Ősz
József Attila: Ősz Fáradtság üli a teherkocsit, de szuszogó mozdonyról álmodik a vakvágányon, amint hazatér. Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb tollászkodik és hosszan elborong. A kövön nyirkos tapadás pezseg. Batyuba szedte rongyait a nyár, a pirosító kedvü oda már, oly váratlanul, ahogy érkezett. Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik, a gyár körül az ősz ólálkodik, […] Olvass tovább
-
in VERSEKPilinszky János: Őszi vázlat
Jöjjön Pilinszky János: Őszi vázlat verse. A hallgatózó kert alól a fa az űrbe szimatol, a csend törékeny és üres, a rét határokat keres. Riadtan elszorul szived, az út lapulva elsiet, a rózsatő is ideges mosollyal önmagába les: távoli, kétes tájakon készülődik a fájdalom. Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.