Pákolitz István

Jöjjön Pákolitz István: Hajó verse. Jön a hajó. A kéménye szikrát szórt a vízre, égre; hosszú szalag kék – ezüstje: messze kígyózik a füstje. Jön a hajó. Itt van, megáll, a futástól liheg, zihál. Sípszó hangzik, jól kitartva, tódul a nép ki a partra. Ha nagy leszek, hajós leszek, napellenzős sipkát veszek, sípolok és szalutálok, […] Olvass tovább

Jöjjön Pákolitz István: Cseresznye verse. Erzsike szedi a ropogós cseresznyét. páratlant talált már, párosat keres még. páratlant ha talál, teszi a kötőbe, ha párosat: fülön- függő lesz belőle. Olvass tovább

Jöjjön Pákolitz István: Harkály verse. Jó napot, jó napot, százesztendős nyárfa! Néked is jó napot, doktor Harkály Márta! Mi a baj, mi a baj, százesztendős nyárfa? Derekam, derekam, ezer féreg rágja! kipkop, kipkop, meg-gyó-gyí-tok min – den – bajt. Jövő nyárra a vén nyárfa újra hajt. Köszönjük, hogy elolvastad Pákolitz István költeményét. Mi a véleményed […] Olvass tovább

Jöjjön Pákolitz István: Ha mondod még… verse. A szél a víz a rózsaág öröktől mondja önmagát törvény szerint de legbelül és épp ezért – kötetlenül s mivel önmaga a világ mondja világa igazát ismétlése is mindig új mert öntörvényéből tanul nem is tanul hisz tudja jól ha zizzen csobban rád hajol nem zavarhatja póz vagy […] Olvass tovább

Jöjjön Pákolitz István: Veréb verse. Csip csirip, csöpp veréb csipkedi a meggyet; csip csirip, csöpp veréb csípj nekem is egyet; ha nem csípsz, csöpp veréb, csiripelj is egyet, mert amíg csiripelsz, nem csíped a meggyet! Csip csirip, csípek neked meggyet, csip csirip, csip csirip, a legédesebbet; csip csirip, csip csirip, szedd a piros meggyet, csip […] Olvass tovább