A versek oldala
Jöjjön Petőfi Sándor: Csatadal verse. Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg. Előre! Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart. Előre! Föl a zászlóval magasra, Egész világ hadd láthassa. Előre! Hadd lássák és hadd olvassák, Rajta szent szó van: szabadság. Előre! Aki magyar, aki vitéz, Az ellenséggel szembenéz. Előre! Mindjárt vitéz, […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Jőj, tavasz, jőj!… verse. „Jőj, tavasz, jőj!” – gondolám az ősszel, – „Várlak, mert boldogságommal jősz el; Kinn falun lesz ifju, szép galambom, És szabad lesz őt meglátogatnom; S hogyha tőle száz mérföldre lennék, Száz mérföldről is hozzája mennék. Ha jön a nap hajnal-ölelésre, Ha megy a nap éj-fölébresztésre, És a hold, […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: A bilincs verse. Szabadságért küzdött az ifjú, S börtönbe dobták, ottan űl, És meg-megrázza és átkozza Bilincsét nagy kegyetlenűl. Bilincse ekkép szóla hozzá: „Csörgess, de oh ne átkozzál! Csörgess, ifjú, csörgésem átok, Mely a zsarnok fejére száll! Ugye nem ismersz? a szabadság Csatáiban kard voltam én, S épen talán a te kezedben […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Ivás közben verse. Hányadik már a pohár?… csak Ötödik? Teremt’ ugyse! becsülettel Működik. Máskor megfe-felelek kétannyinak: S lábaim most már öttől is inganak. Ing a lábam, a nyelvem meg Elakad – Torkom a therpomyléi Szorulat, Ledionas a bor, mely lecsepege, Gondolatim… Sex… Rex… Xerxes serege. Sehogysem t’om kifejezni Magamat – Azt hiszitek, […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: A honvéd verse. Isten után legszebb és legszentebb név A honvéd-nevezet! Hogy ne iparkodnám hát megérdemelni Ezt a szép nagy nevet? Iparkodom teljes szivembül, oh hazám, Megvédeni téged, Védni, fölemelni téged, s lesujtani A te ellenséged! Sokat lesujtottunk mi már, de meglehet, Hogy még sok van hátra; Hadd legyen, mit bánjuk? akárki, […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor Egy csárda romjain verse. Te vagy, oh szép alföld végtelen rónája, Lelkem legkedvesebb mulatótanyája. Az a görbe felföld hegy- és völgyeivel Könyv, melynek számtalan lapját forgatni kell, De te, alföldem, hol hegy után hegy nem kél, Olyan vagy, mint a nyilt, a fölbontott levél, Amelyet egyszerre általolvashatok; S vannak beléd írva szép, […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor – Anyám tyúkja verse. Az Anyám tyúkja Petőfi Sándor verse, melyet 1848 februárjában írt Vácott. A mű népies költemény, az egyik legismertebb magyar vers. Az Anyám tyúkja ütemhangsúlyos verselésű, hat versszaka felező nyolcas sorokból áll. Petőfi versében két állat, kutya és tyúk szerepel. A tyúk, mint haszonállat névtelen, de a kutyának, mint […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Pacsirtaszót hallok megint dala. Pacsírtaszót hallok megint! Egészen elfeledtem már. Dalolj, tavasznak hírmondója te, Dalolj, te kedves kis madár. Oh istenem, mi jólesik A harci zaj után e dal, Mikéntha bérci hűs patak füröszt Égő sebet hullámival. Dalolj, dalolj, kedves madár, Eszembe hozzák e dalok, Hogy nemcsak gyilkos eszköz, katona, Egyszersmind költő […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Nemzeti dal című verse. Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? verse. Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes verse. Európa csendes, ujra csendes, Elzúgtak forradalmai… Szégyen reá! lecsendesűlt és Szabadságát nem vívta ki. Magára hagyták, egy magára A gyáva népek a magyart; Lánc csörg minden kézen, csupán a Magyar kezében cseng a kard. De hát kétségbe kell-e esnünk, Hát búsuljunk-e e miatt? Ellenkezőleg, oh hon, inkább Ez […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: A nap verse. Mi az a nap? mi az a nap? Nem is nap az tulajdonkép. Ugyan mi hát?… hát semmi más, Mint egy nagy szappanbuborék. Valami óriásfiú Kifúja reggel keleten, S szétpattan este nyúgaton. – És ez minden nap így megyen. Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor: A nap költeményét. Mi a […] Olvass tovább