A versek oldala
Jöjjön Pilinszky János: Apokrif című költeménye. 1 Mert elhagyatnak akkor mindenek. Külön kerül az egeké, s örökre a világvégi esett földeké, s megint külön a kutyaólak csöndje. A levegőben menekvő madárhad. És látni fogjuk a kelő napot, mint tébolyult pupilla néma és mint figyelő vadállat, oly nyugodt. De virrasztván a számkivettetésben, mert nem alhatom akkor éjszaka, […] Olvass tovább
Pilinszky János: Éjféli fürdés A tó ma tiszta, éber és oly éles fényü, mint a kés, lobogva lélekző tükör, mit lassu harcban összetör karom csapása. Nyugtalan heves fogakkal visszamar a mélyen megzavart elem. Legyőzve, lustán fekszem el és hallgatózom. Csillagok rebbennek csak, mint elhagyott egek vizébe zárt halak, tünődve úszó madarak. Elnézem őket, röptüket az […] Olvass tovább
Pilinszky János: Anyám Az életed kihült üveg, csiszolt és készre alkotott, hogy rajta át a szép halált szabad szemeddel láthatod, amint a lelked ablakát elállja minden földi fény elől, mely megbonthatná bensőd alkonyát. Magadba vagy, s csupán a fák, az áldott, ázott, őszi fák, csupán a fák a híveid. A híveid, s te szólsz nekik, […] Olvass tovább
Jöjjön Pilinszky János – A nap születése verse. Sokáig csupán csillagok lakták az égbolt magasát. Pislákoló fényükben a világ sokáig élt örök árnyékban, ezüstszín gyászruhában. A sötétségben ezidőtájt nagyon egyedül vándorolt a föld. Csupán kik egymás közelében laktak, társalogtak egymással, közbe-közbe félálomba merülve, vagy akár az egész telet átaludva, mély álomban és szomorú magányban. A […] Olvass tovább
Jöjjön Pilinszky János: Őszi cirkusz verse. Muzsikaszó az esti réten, falu alól, a fák alatt szapora dobszó, s édes, árva trombitahang, trombitahang ! A cirkuszos nép muzsikál, pereg a dobszó és ütemre forog- forog és körb jár a lomha bölcs, a barna medve. Elől a roppant medve és a táncoló bohóc utána, bohóc után a […] Olvass tovább
Pilinszky János: Dél Örökkétartó pillanat! Vad szívverésem alig győzi csöndjét, csak nagysokára, akkor is alig rebben egyet a meglepett öröklét. Majd újra vár, latolva mozdulatlan, vadállati figyelme ezt meg azt, majd az egészet egyből átkutatja, nyugalmával hol itt, hol ott nyomaszt. Egy házat próbál végre messze-messze, méternyire a semmiség előtt megvillogtatja. Eltökélten aztán, hirtelen rá […] Olvass tovább
Pilinszky János: B. I. kisasszony Küldj fésüt és konzervet. A régi fésü, szóval, eltörött. Küldj cipőt. Meleg alsót. Képzeld, úgy hivnak, Vasgolyó. Még három év. A kert vacak. Vigyázz, hogy ne kerülj ide. Bár a karácsony szebb, mint otthon. De két golyó, mondjuk, hogy összekoccan. Az is mi? Nincsen folytatása. Holnap vagyok itt utoljára. Kezet […] Olvass tovább
Pilinszky János – Szerenád Szép a világ. Mégis a legszebb az a világ, mit senki se teremtett. Van, aki szült és szeretett, de te egyedűl azért, mert vagyok. Olvass tovább
Pilinszky János: Ékszer Remekbe készűlt, ovális tükörben nézi magát az antilop. Nyakában drágakő. Azt mondjuk rá, szép, mint egy faliszőnyeg. Azt mondjuk neki, te csak nézd magad, mi majd szülünk, születünk, meghalunk. Ilyesféléket susogunk neki, az őrületben élő antilopnak. Olvass tovább
Pilinszky János: Álom A nemtelen lény lehajol, lehajol s fölemelkedik. Szépsége feleslegesebb és fontosabb egy elnökválasztásnál. Sárga haját megérinti a szél, szövetséget kötök vele, a gyönyörű fej elgondolkodik, s úgy néz szembe, hogy nem látni szemét. Olvass tovább
Jöjjön Pilinszky János: Aranymadár verse. Alszik a ház, az udvaron elnyújtózva a kocsinyom, kocsinyomban a gizgazok, szelíd halomban a homok. Szál jegenyék ezüstöskéken derengenek a holdsütésben. Csupán Mihály, feje a karján, nem alhatik nyomoru vackán, szólogatja egyre susogva, mintha tulajdon szíve volna, tulajdon szíve, szívverése, egy öreg diófa beszéde: “Ébredj, Mihály, a juhok mellől, emelkedj […] Olvass tovább
Jöjjön Pilinszky János: Amiként kezdtem verse. Amiként kezdtem, végig az maradtam. Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom. Mint a fegyenc, ki visszatérve falujába, továbbra is csak hallgat, szótlanul űl pohár bora előtt. Köszönjük, hogy elolvastad Pilinszky János költeményét. Mi a véleményed az Amiként kezdtem írásáról? Írd meg kommentbe! Olvass tovább