Ajánljuk:

  • in

    Reviczky Gyula: Húsvét

    Reviczky Gyula: Húsvét Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét. Szíveinkben, mint a földön, Ma öröm legyen, Feltámadt az isten-ember Győzedelmesen! Aki tudja, mint töré fel Sírját a dicső; Aki látja, hogy a földön Minden újra nő: Gondoljon feltámadásra, Mely örök leszen… Feltámadt az isten-ember Győzedelmesen. Olvass tovább

  • in

    Reviczky Gyula: Tavaszodik…

    Reviczky Gyula: Tavaszodik… Tavaszodik… Tavaszodik már az idő, Beköszönt a napsugár. Lelkem édes gondolatja Fönt, a felleg-honba’ jár. Nem tudom, de olyan édes Még a bánat is nekem, Kék egével, napsugárral A tavasz ha megjelen. Kedves ábránd langy fuvalma Vonul át a lelkemen. Szép világ van, azt regéli, Messze, túl a tengeren. S hallgatom, bár […] Olvass tovább

  • in

    Reviczky Gyula: Miatyánk

    Reviczky Gyula: Miatyánk Urunk, atyánk, az ég lakója; A csillagoknak alkotója, Ki fentartod mindenütt a rendet; Dicsőség a te nagy nevednek! Az igazak, jók, a kik élnek, Mindenha csak benned remélnek. Te vagy az ő buzgó imájok: Óh, jőjjön el a te országod! Erős vagy, jó vagy, bölcs, igaz vagy; Belátásod mindent igazgat. Adsz örömet, […] Olvass tovább

  • in

    Reviczky Gyula: Imakönyvem

    Jöjjön Reviczky Gyula: Imakönyvem verse. Aranykötésü imakönyvet Hagyott rám örökül anyám, Kis Jézus ingben, glóriában Van a könyv első oldalán. Sok év előtt egyik sarokba Beírta jó anyám nevét, Lehajtom a betűkre főmet, Hogy fölidézzem szellemét. Nekem úgy tetszik, hogy csak egyszer Fehér ruhában láttam őt. Tavasz volt ép’, a kedves ákácz Virágozott a ház […] Olvass tovább

  • in

    Reviczky Gyula: Ősz felé

    Jöjjön Reviczky Gyula: Ősz felé  verse. Vágy, szenvedély bevonja szárnyát; Dalaim immár csendesek; Bennük csak néha-néha zendül Egy álom, egy emlékezet. A szép tavasznak álma őszkor; Virágokról édes regék. A szív, mely lemondásra készül S ugy megzokog; Ne még! ne még! Lehajtja szép fejét a rózsa; Nem éli túl a hév nyarat. S az édes […] Olvass tovább

  • in

    Reviczky Gyula: Altató

    Jöjjön Reviczky Gyula: Altató verse. Álom, álom, édes álom, Suhanj végig szempillámon, S ráterítve csoda-fátylad’, Népesítsd be éjszakámat. Vessétek meg már az ágyat! Árva szívem holtra bágyad. Hadd öleljen jó barátom, A szelíd, a csöndes álom. A nap zaja, súlya, gondja Pihenésem’ elrabolja. Álom, álom, édes álom, Érkezésed’ mindig áldom. Te boríts be fátyoloddal, Te […] Olvass tovább

  • in

    Reviczky Gyula: Meghalt

    Jöjjön Reviczky Gyula: Meghalt verse. Meghalt: Közönnyel olvasod. Meghalt: Mindennap hallhatod. Hamar mondod ki, kurta szó, Mégis szivet rázkódtató. A nyelvnek nincs búsabb szava. Ez az örök kháosz maga. A kinek szól, nem érti meg; A síri éj vak és siket. A földi lét javát-jaját, Száz örömét és száz baját Nem érzi többé sohasem A […] Olvass tovább