A versek oldala
Nézzük az étlapot.
Jöjjenek a szerelmes versek.
Jöjjön Tóth Árpád: Megcsaltalak verse. Megcsaltalak. Fáj szívedben a kés? Fáj ajkadon a gyehennaparázs? A lüktető, vad viperamarás? Ez a fél csók s fél kétségbeesés? Vad szelek fúttak. Átfont a karom. És nem tudott zuhanni egymaga, S megölelte a folyondárt a fa. És elzuhantunk a rőt avaron. Nincs irgalom. Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: A másik kettő verse. Csókoljuk egymást, együtt pihenünk, Áltatjuk egymást, hogy egymásra vártunk. Halvány az ajkunk, könnyes a szemünk, Sápadt a lángunk. Piros kertek közt futott az utunk, Piros, bolond tűz lángolt sziveinkben, Egymás szemébe nézni nem tudunk, Itt sápadt minden. Csókoljuk egymást biztatón, vadul, Nappalba sír be minden csókos estünk, Hiába minden, […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Hunyhat a máglya verse. Hunyhat a máglya: Ezek a szomorú, vén szemek Nem néznek soha másra. Léda, elűzhetsz: E vén, hű kutya-szemektől Sohasem menekülhetsz. Szerelmi máglya Fölgyujtja tán újra a véred: Hiába, mindhiába. Jönnek a rémek: Ezek a szomorú, vén szemek El nem engednek. Néznek. Olvass tovább
Radnóti Miklós: Szusszanó Szép vagyok? Szép! Igazán? Gyönyörü! Te tudod? Tudom én! Százszorszép vagy! és hívó kiáltás szigoru téli erdőn, amikor fröccsen a napfény! Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Léda szíve verse. Boszorkák dobáltak meg A bús csodáknak ligetében. Én nem féltem. Én sose féltem. De a szeretőm elszaladt. Szép szeretőm, az ifjú Mosoly. Sírtak és nevettek a boszorkák Köd volt és a gyászos, vak éjben, A bús csodáknak ligetében Zuhogva hulltak a szívek S én elfödtem arcomat. Szíveket dobtak a […] Olvass tovább
Jöjjön Szabó Lőrinc: Mindenütt ott vagy verse. Mindenütt ott vagy, ahol valaha tudtalak, láttalak, szerettelek: út orom, erdő veled integet, falu és város, nappal s éjszaka folyton idéz, őszi hegy s tél hava, vízpart s vonatfütty, s mindenben ott remeg az első vágy s a tartó őrület huszonöt kigyúlt tavasza, nyara. Mindenütt megvagy: mint virágözön […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Sappho szerelmes éneke verse. Hatvany Lajosnak, igaz, ösztönző, jó barátomnak Boldog legény, istenek párja, Szemben ki ülhet szép szemeddel, Édes kacajos közeleddel, Kacajoddal; mely sziven-vágva Fogja a mellem. Hacsak már látlak, elalélok, Torkomon a szavak elfulnak, Bőrömre zápor-szikrák hullnak, Szememben sötét, vad árnyékok S lárma fülemben. Hideg verejték veri testem, Remegően, félve, […] Olvass tovább
Jöjjön Radnóti Miklós – Október délután verse. Mellettem alszik a tölgy alatt Fanni, s mióta alszik, annyi makk hullt a fáról, hogy minden jámbor lombbal veszekszem érte, – mikor átkarolt, kérte, őrizzem pihenését. De nap kacsintgat át fodrán a lombnak, vad darazsak dúdolnak körül haraggal. És a lomb makkal felel és feleselget, hulló makk makkot […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János: Enyhülés verse. Kél és száll a szív viharja Mint a tenger vésze; Fájdalom a boldogságnak Egyik alkatrésze; Az örömnek levegőjét Megtisztítja bánat, A kizajlott búfelhőkön Szép szivárvány támad. Tegnap a remény is eltört, Az utolsó árboc, Csupán a kétség kötött egy Gyarló deszka-szálhoz: Ma fölöttem és alattam Ég és tenger síma; Zöld […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre – Biztató a szerelemhez verse. Szép asszonyom, a szerelem Ötlettelen és ócska jószág. És mégis, hidd el, ez az egy Hajszás valamink: a valóság. Az ember mindent elfeled, Élni, hazudni, halni, adni, De csók-kérő daganata A sírban sem fog lelohadni. Drágám, az évek és napok, Hidd el, nem lesznek sohse szebbek: Holnap […] Olvass tovább
Ady Endre: Elfogyni az ölelésben Szájon, mellen, karban, kézben, Csókban tapadva, átkosan Elfogyni az ölelésben: Ezt akarom. Epében, könnyben és mézben, Halálosan, tudatosan Elfogyni az ölelésben: Ezt akarom. Ilyen nagy, halk, lelki vészben Legyek majd csontváz, víg halott. Elfogyni az ölelésben: Ezt akarom. Olvass tovább
Ezzel a romantikus vers-csokorral biztosan leveszed kedvesedet a lábáról. Igyekeztünk szebbnél-szebb és megható verssorokat gyűjteni. Kattints, és érezd át a nyár meghitt ízét! Lupsánné Kovács Eta: Nyári románc (tűz és víz) Lobban a szikra, forró a tánc, elsodor mindent a nyári románc. Víz felé indul, száguld a füst, vonzza a zúgó szürke-ezüst. Szikrázik, izzik és […] Olvass tovább