Ajánljuk:

  • in

    Vörösmarty Mihály: Petike

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Petike verse. Bús mogorván ül Petike, Ha ha ha! Péter és bú! a mennykőbe, Mi baja? Anyja kémli hű szemekkel – Jó öreg! Azt gondolja, fiacskája Tán beteg. “Kell galuska, Peti fiam, Eszel-e?” “Dehogy eszem, dehogy eszem, Ki vele. ” “Kell bor, édes szép fiacskám, Iszol-e?” “Dehogy iszom, dehogy iszom, El vele.” […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Kék szem

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Kék szem verse. Szép a fekete szem, Én azt is szeretem; De még szebb a kék szem, Kék szemű szerelem. Az én szeretőmnek Ilyen kék a szeme; Valahányszor nyílik, Ibolya kél benne. S hejh mikor benézek Mélyen közepébe, Látom a szerelmet Mulatozni benne; Akkor azt gondolom, Kedvem nagy voltában: Nincs több boldog […] Olvass tovább

  • Jöjjön Vörösmarty Mihály - Laurához verse.
    in

    Vörösmarty Mihály – Laurához

    Jöjjön Vörösmarty Mihály – Laurához verse. Rád nézek, mert szeretlek, Rád nézek, mert gyülölsz; Míg bájaid veszélyes Dacával meg nem ölsz. Rád nézek, mert gyönyört ád Szemlélnem arcodat; Rád nézek, mert öröm lesz Meghalnom általad. Rád nézek, mert talán még, Egy kisded percre bár, Gyülölség és szerelmünk Cserében visszajár. Még akkor érzenéd csak Mi a […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: A vén cigány

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: A vén cigány verse. Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban verse. Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, Az emberiségnek elhányt rongyain Komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: “Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait.” Miért e lom? hogy mint juh a […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Keserű pohár

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Keserű pohár verse. Bordal “Czilley s a Hunyadiak” szomorújátékból Ha férfi lelkedet Egy hölgyre föltevéd, S az üdvösségedet Könnyelműn tépi szét; Hazug szemében hord mosolyt És átkozott könyűt, S míg az szivedbe vágyat olt, Ez égő sebet üt; Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll; Eloszlik, mint a buborék, S […] Olvass tovább

  • Vörösmarty Mihály: Haragszom rád

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Haragszom rád verse. Haragszom rád, mert fürtöd fekete, Haragszom rád csalárd kék szemedért, Mely rám oly bűvös láncokat vete, Haragszom rád, kegyetlen ajkidért. Haragszom rád, mert nyugtom elveszett, Haragszom rád szilárd erényidér’, S mert bájid elrabolták lelkemet: És nincs remény, hogy többé visszatér. Köszönjük, hogy elolvastad Vörösmarty Mihály költeményét. Mi a véleményed […] Olvass tovább

  • Vörösmarty Mihály: Haj, száj, szem

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Haj, száj, szem verse. Haj, haj, haj, Beh szép selyemhaj Ez a leányhaj! Bomlott fürti tengerében Hattyuvállak fürdenek benn. Haj, haj, haj, Be szép selyemhaj Ez a leányhaj. Száj, száj, száj, Beh szép rózsaszáj Ez a leányszáj! Fülemile danol benne, Legszebb sor gyöngy ragyog benne. Száj, száj, száj, Be szép rózsaszáj Ez […] Olvass tovább

  • Vörösmarty Mihály – Szép Ilonka

    Jöjjön Vörösmarty Mihály – Szép Ilonka verse. 1 A vadász ül hosszu méla lesben, Vár felajzott nyílra gyors vadat, S mind fölebb és mindig fényesebben A serény nap dél felé mutat. Hasztalan vár; Vértes belsejében Nyugszik a vad hűs forrás tövében. A vadász még lesben ül sokáig, Alkonyattól vár szerencsejelt: Vár feszülten a nap áldoztáig, […] Olvass tovább

  • Vörösmarty Mihály: Az emberek

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Az emberek verse. 1 Hallgassatok, ne szóljon a dal, Most a világ beszél, S megfagynak forró szárnyaikkal A zápor és a szél, Könyzápor, melyet bánat hajt, Szél, melyet emberszív sohajt. Hiába minden: szellem, bűn, erény; Nincsen remény! 2 Hallátok a mesét: a népnek Atyái voltanak, S amint atyáik vétkezének, Ők úgy hullottanak: […] Olvass tovább

  • Vörösmarty Mihály: Szabad sajtó

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Szabad sajtó verse. Kelj föl rab-ágyad kőpárnáiról, Beteg, megzsibbadt gondolat! Kiálts fel érzés! mely nyögél Elfojtott, vérző szív alatt. Oh, jőjetek ki, láncra vert rabok, Lássátok a boldog, dicső napot, S a honra, mely soká tűrt veletek, Derűt, vigaszt és áldást hozzatok. Köszönjük, hogy elolvastad Vörösmarty Mihály: Szabad sajtóversét. Mi a véleményed […] Olvass tovább

  • Vörösmarty Mihály: Puszta csárda

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Puszta csárda verse. Ez a csárda nevezetes, Gólya jár rá, nagy kelepes. Ha én gólyamadár volnék, Ilyen házra nem is szállnék. Kidőlt, bedőlt az oldala, Bele jár az istennyila, A forgó szél dúdol rajta, Boszorkánytánc van alatta. Hej kivűl is, hej belűl is, Ki van itthonn, ha beteg is? Ki hoz nekem […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.