in

Tamkó Sirató Károly: Vándor Móka

Jöjjön Tamkó Sirató Károly: Vándor Móka verse.

Elindultunk
Balátára malátáért,
Galántára palántáért,
Rabizára paprikáért,
Soroksárra salátáért,

Macsoládra – kocsonyáért,
Kocsonyádra – mazsoláért
Cseresznyésre cseresznyéért,
Szerencs-Érre szerencséért,
Pécelre – mézért
Mézeskútra – pénzért.
Jöttünk-mentünk
Nagylaposon – hegyesen,
Homoródon – begyesen,
Hétrongyoson – feszesen,
Lassú-réten – sebesen.
Mit csináltunk?
Hévízen – vacogtunk,
Szomoródon – kacagtunk,
Árnyékoson – napoztunk
Koplallón – jóllaktunk,
Éberlakon – álmodtunk.
Tolcsván tocsogtunk,
Potyondon potyogtunk,
Szikszón szikkadtunk,
Csuklódon csuklottunk,

Lepénden lepént ettünk,
Legénden legénkedtünk,
Nyíratádon – bolondoztunk,
Bolondócon – nyiratkoztunk,

Szekeresden szekereztünk,
Nekeresden nem-kerestünk,
Heverdelen elhevertünk,
Előréven elrévedtünk.
Be is értünk
Verebesre – seregestül,
Seregesre – verebestül,
Fenekesre fenekestül,

Csolnakosra csolnakon,
Lovas-szirtre jó lovon,
Szombathelyre szombaton,

Hangosvölgybe – daltalan,
Dalos-zugba – hangtalan,
Zajgóvárra – zajtalan,

Szomjúhelyre szomjasan,
Gyopárosra párosan,
Boldogkőre, Bársonyosra
bársonyban és boldogan!

Köszönjük, hogy elolvastad Tamkó Sirató Károly költeményét.
Mi a véleményed Vándor Móka írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Radnóti Miklós: Erőltetett menet

Weöres Sándor: Bolero