Jöjjön Váci Mihály: Ha érdemes – ha nem verse.
Ma sem volt könnyű élni.
Nem lesz könnyű sosem.
De érdemes volt! – s mindig
Érdemes lesz, – hiszem.
Nehéz – s el kell fogadni
ki szemben áll velünk,
s azokat elviselni,
kikkel menetelünk.
Ütésük úgy eltűrni,
hogy meg se tántorodj;
– a túloldal ne lássa
mint hull szét táborod.
Emelni, vinni vállon,
ki gyenge s már kidől;
s mert rá is jut erődből,
lefödne – úgy gyűlöl.
Naponként mosolyogni
kínban azok között,
kik összefenik szemük
egy jó szavad mögött.
Menni velük – már régen
nem értük! – Csak azért,
mert e sereg iránya
valami célt ígért.
Velük és ellenükre
annyi közt egyedül,
– vívni mégis azért, mi
csak együtt sikerül.
Mindez ma sem volt könnyű
– s nem lesz könnyű sosem
– de törvény s vállalt sors ez,
ha érdemes, – ha nem!
