Jöjjön Versek A Föld napjára óvodásoknak összeállításunk.
Szekér Zsuzsa: Föld napja
Ma van a Föld napja,
fogd meg a kezem,
emeld jó magasra,
én is ezt teszem.
Örüljünk a Földnek,
ne gyötörjük agyon,
szeressük,
óvjuk,
vigyázzunk rá nagyon.
Tamkó Sirató Károly: A nagy természet
De szép is a
nagy természet,
hol haldoklik,
hol meg éled!
Hóból víz lesz,
vízből hó lesz…
Más szavunk sem
lehet erre:
így is jó lesz,
úgy is jó lesz!
Juhász Magda: Haldoklik a Föld
Haldoklik már a Föld,
a szíve is beteg,
nagyokat döng a föld alatt,
és néha megreped.
Ha szíve végleg megszakad,
ember mi lesz veled?
Sutba dobhatod álmodat,
és rabolt pénzedet.
Felettünk van az ég,
és alattunk a pokol?
Mi cérnaszálon függünk
a létben valahol.
De a cérna egyszer elszakad,
mert betelik minden pohár,
és szétszóródik az űrben
az ember, az ostoba kufár.
Birta Erzsébet: Ha nagy leszek
Ha nagy leszek, erdész leszek
védem a fát, s a réteket.
Védem a szép virágokat,
erdőszéli királyokat
Erdő , mező sok lakóját,
mókust, farkast, őzet, rókát.
Megvédem a hűs vizeket,
folyót, tavat, tengereket.
bálnát, harcsát, gyors pisztrángot,
kecskebékát siklót, rákot.
Bevarrom az ózon lyukat,
Föld mélyébe fúrok kutat.
Vigyázok az anyaföldre,
Ha rám bízzák nem megy tönkre.
Megszépül a földi élet,
ami élő, téged éltet.
Pásztor Piroska: Mentsük meg a Földünket!
A Föld testén tátong forró seb,
mag ütötte, a nem ültetett.
Hasadt, robbant és megszökött,
életeket elvett, széttört.
Nyomában halál, szenvedés,
jövőtől félés, rettegés.
Mit hoz majd a gyilkos felhő,
lesz-e jó víz, s friss levegő.
Kihajt-e mag, az ültetett,
mit ember a jövőbe vetett.
Nézheti anya gyermekét,
látva boldog, ép életét?
Eszmélni kell már emberek,
mentsük meg beteg Földünket!
