in

Wass Albert: A nyár ment át az erdőn

Hirdetés

Jöjjön Wass Albert: A nyár ment át az erdőn verse.

Az írás bekerült Wass Albert legszebb versei összeállításunkba.

Lehajtott fejjel, nesztelen haladt.
Hiába volt felhőbe-halt a lelke:
azért az erdő mégis észrevette.

Egy szél indult valahol: csoda-könnyű,
s az izgatott fák halk morajra keltek.
Harangvirágok összecsilingeltek,
s egyszerre feldalolt minden madár:
„A Nyár! a Nyár! a Nyár!”

A Nyár megállt,
és felemelte halkan a fejét.
Szomorúan a fákra nézett,
megtörölte két könnyes szemét
és ment tovább.

A bükkök ajkán elhalt a beszéd.
Szél megtorpant. Madár elhallgatott.
Csak a patak szíve zakatolt
nyugtalanul, rémülve, akadozva.

A Nyár ment át az erdőn,
s amerre elhaladt:
a néma erdő döbbent katonái
tisztelegve álltak sorfalat.

Köszönjük, hogy megnézted Wass Albert versét.
Mi a véleményed A nyár ment át az erdőn írásról?

Írd meg kommentbe!

Várjuk a kommenteket

Juhász Gyula: Kórház előtt

Wass Albert – A láthatatlan lobogó