Jöjjön Wass Albert: Valahol messze susognak a lombok verse.
Valahol messze susognak a lombok,
Valahol messze dalol a madár.
A réteken már nyílnak a virágok,
S az erdő szélén ott legel a nyáj.
Valahol messze egy pacsirta szól.
Megérkezett már a vidám követ?
Avagy csalogány volna késő éjszakán?
Én nem hiszem. Azért… talán… lehet…
Csak álom volt, egy szertefoszló köd.
Hisz még hideg van, künn süvölt a szél.
A földön lent egy megfagyott madár,
Fehér ruhában temeti a tél…
Hideg van… fázom… menjünk a szobába.
Még nincs tavasz, fehérek a dombok,
De hallga… mi ez? Vagy csak képzelődöm?
Valahol messze susognak a lombok…
Köszönjük, hogy elolvastad Wass Albert költeményét.
Mi a véleményed a Valahol messze susognak a lombok írásról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
