Móra Ferenc
Ajánljuk:
-
in VERSEKMóra Ferenc: Anyának
Jöjjön Móra Ferenc: Anyának verse. Álmomban az éjszaka aranykertben jártam. Aranykertben aranyfán aranyrigót láttam. Aranyrigó énekét a szívembe zártam. Ahány levél lengedez szélringatta ágon, ahány harmatcsepp ragyog fűszálon, virágon Édesanyám, fejedre annyi áldás szálljon. Olvass tovább
-
in VERSEKMóra Ferenc: Búcsúzik a rigó
Jöjjön Móra Ferenc: Búcsúzik a rigó verse. Móra Ferenc: Búcsúzik a rigó Harmatot hullajtó halovány hajnalon feketerigó fúj furulyát a gallyon. “Az ég fényeskedik, harmat permetezik, távol hegyek ormán tavasz ébredezik. Virágszagú szellők vígan fujdogálnak, üzenetét hozzák tölgyerdő hazámnak: Ibolya kék szeme nyílik, nyíladozik, galagonyabokrok rügye fakadozik. Lombosodó ágán moharuhás fáknak, asztal terül már az […] Olvass tovább
-
in VERSEKMóra Ferenc: Este
Jöjjön Móra Ferenc: Este verse. Este van, este van, Édesapa fáradt – Aranyhajú lányom, Te bonts nekem ágyat. Szelíden te simítsd Puhára a vánkost, Ágyam szélire is Te ülj ide már most. Homlokomon a bú Nagyon elborongott, Kicsi száddal róla Leheld el a gondot. Virágfejecskédet Hajtsd szivem fölébe, Nevess éjszakára Csillagot beléje. Mesélj is majd egyet […] Olvass tovább
-
in VERSEKMóra Ferenc: A patkó
Móra Ferenc: A patkó Bánata van Lacikának, panaszolja fűnek-fának: nem ül többet hintalóra, mit ér az, ha nincs patkója? Nagyapóka azt ajánlja: ezüstpatkót veret rája. De csak tovább sír-rí Lackó, nem kell neki ezüstpatkó. “Aranypatkó kell a lóra!” Nyugtatgatja nagyanyóka, de csak tovább sír-rí Lackó, nem kell neki aranypatkó. “Gyémántpatkó legyen rajta!” Édesapa cirógatja. De […] Olvass tovább
-
in VERSEKMóra Ferenc – Csalimese
Jöjjön Móra Ferenc Csalimese verse. Volt nekem egy fakó lovam, haja-hajdinárom, mikor az a nagy hó esett, ráültem a nyáron. Gyí, pej lovam! Repült is a Deres, mint a sárkány, fél araszttal sebesebben az ólommadárnál. Gyí, te hóka, meg se álljunk hetedhét országig, kerítetlen kerítésig, kerek tó sarkáig. Ott azután szürke lovam fejem alá kaptam, […] Olvass tovább
-
in VERSEKMóra Ferenc: A szív
Jöjjön Móra Ferenc: A szív verse. A szív a legfurcsább csavargó, vigyázzatok reá nagyon! A megszokás halála néki, de mindig kész van útra kélni, ha nyílik rája alkalom. A szív a legfurcsább csavargó, a tolvaj-utat kedveli, hiába tiltja tilalomfa, nem hajt veszélyre, tilalomra, még vakmerőbben megy neki. A szív a legfurcsább csavargó, minden lépése új […] Olvass tovább
-
in VERSEKMóra Ferenc: A hegedű
Jöjjön Móra Ferenc: A hegedű verse. Gyerek voltam még, annak is aprócska. Egyéb játékom nem volt, csak egy ócska, vén hegedű, mit poros nyugalomban leltem a lomban, valamely sarokban. Az Isten tudja,ott ki felejtette, hol porlad a kéz, amely odatette. De megörültem én neki felette, bár nem is sejtém, mire való vóna. Mellette nyűtten hevere vonója. […] Olvass tovább
-
Móra Ferenc: Szeresd a gyermeket!
Jöjjön Móra Ferenc: Szeresd a gyermeket! verse. Szeresd a gyermeket! A sivatag hegyen, Hol villámok között vala az Ur jelen, E legszentebb parancs nincs kőtáblára irva – Mosolygó kedviben, pirosló hajnalon Aranybetűkkel ezt az örök Irgalom Az emberszívbe irta. Szeresd a gyermeket! Még néki szárnya van, A csillagok közé ő még el-elsuhan, S kitárja vidoran a […] Olvass tovább
-
in VerselőadásKaláka előadás – Móra Ferenc: A cinege cipője
A Kaláka együttes így adja elő Móra Ferenc: A cinege cipője versét! Mutatjuk az előadást. Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, nagy bánata van a cinegemadárnak. Szeretne elmenni, ő is útra kelni. De cipőt az árva sehol se tud venni. Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához, fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. A teljes verset itt […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Móra Ferenc – Altató
Jöjjön Móra Ferenc – Altató című verse. Bölcsődet dúdolva ringatgatom, Két szemed álomba csókolgatom, Csicsija, bubuja, én csillagom! Hajnal az életed, dél az enyém, Utamról tiédre ömlik a fény S mikorra a hajad aranyodik, Az enyém szürkébe csavarodik. S ha napom süllyed az ég peremin, Te fogod majd le az én szemeim, S én alszom […] Olvass tovább