in

Ady Endre: Hamvazószerdán

Hirdetés

Jöjjön Ady Endre: Hamvazószerdán verse.

Meghajtom bűnbánón fejem
S mit rég’ tevék, imádkozom.
Általnyilallik lelkemen
Egy rég’ nem érzett fájdalom.
Egy rég’nem érzett fájdalom
Imára szólit engemet,
Hisz’ örömtől imádkoznom
Oly régen-régen nem lehet.

*

Ez a nap már rég’ az én napom,
Ez a bánat régi, régi kincsem,
Nem a bűnbánásra alkalom,
De örök lelkiharc, örök Isten!
Nem az örömnapoknak álmát
Siratom némán, könnytelen szemekkel,
Hanem lelkem borongó árnyát,
Kisértő, rémes szellemekkel…

*

Ejh! hagyjuk a sírást,
Sírjon, kit bűne sírni késztet,
Pohár csendüljön, ébredjen a szív:
Ma ünnepel halál, enyészet…
Ma zokogástól hangos a templom,
Könny a szemekben, hamu a fejen,
Dalra fel, míg mások zokognak,
Ez a nap az én régi ünnepem!

Köszönjük, hogy elolvastad a Hamvazószerdán című költeményt.
Mi a véleményed Ady Endre  írásáról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Várnai Zseni – Naptár

Várnai Zseni: Retusált fénykép