in

Babits Mihály: Ádáz kutyám

Hirdetés

Jöjjön Babits Mihály: Ádáz kutyám verse.

Ádáz kutyám, itt heversz mellettem.
Amióta a gazdád én lettem,
ez a hely a legjobb hely tenéked:
nem érhet itt semmi baj se téged.
Rajtam csügg a szemed, hív imádás
együgyű szálán csügg, boldog ádáz.

Mert boldog ki jámborul heverhet
valami nagy, jó hatalom mellett.
S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád
bosszújára megrablod a konyhát
s csirkét hajszolsz vadul a salátás
ágyakon át: jámbor, noha – Ádáz.

Elcsavarogsz néha messze innen,
el is tévedsz kóbor hegyeinkben;
avagy titkos kalandjaid vannak.
Ág tép, gonosz ebek rádrohannak,
zápor is lep, szőröd-bőröd átáz:
ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz.

Visszajössz, mert ugyan hova mennél?
Hol lehetne egyéb helyed ennél?
Szimatodból ezer láthatatlan
ösvény vezet téged mindenhonnan
hívebben, mint bennünket a látás:
minden ösvény ide vezet, Ádáz.

Tudod, hogy itt valaki hatalmas
gondol veled, büntet és irgalmaz,
gyötör olykor, simogat vagy játszik,
hol apádnak, hol kínzódnak látszik:
de te bízol benne. Bölcs belátás,
bízni abban, kit nem értünk, Ádáz.

Óh, bár ahogy te pihensz lábamnál,
bizalommal tudnék én is Annál
megpihenni, aki velem játszik,
hol apámnak, hol kínzómnak látszik,
égi gazda, bosszú, megbocsátás,
s úgy nem értem, mint te engem, Ádáz!

Köszönjük, hogy elolvastad Babits Mihály költeményét.
Mi a véleményed a Ádáz kutyám írásról?

Írd meg kommentbe!

Babits Mihály Ádáz kutyám verselemzés

Ádázt, a sima szőrű foxterriert, az esztergomi ház őrzőjét fénykép és a barátok emlékezete is elénk idézi. Ingerlékenységét, csavargó hajlamát kontár kézzel összeeszkábált ólja váltotta ki: a kiálló szögek, szálkák föl-fölsebezték a szegény állatot.

A vers a Sziget és tenger (1925) című kötetben olvasható, először egy napilap, a Magyarország közölte 1924. augusztus 17-én. Kompozíciós leleménye szerint a költő egyoldalú beszélgetést folytat kedves ebével. – áll Rába György elemzésében.

A kötet Ádáz kutyám című verse is filozófia remekmű, mely fikciója szerint egyoldalú beszélgetés kedves kutyájával, de végül az emberi élet példázatává válik: aki az emberrel játszik.

E kötet első darabja, a Régen elzengtek Sapphó napjai című nemcsak szerelmes vers, figyelemre méltó kórkép is a társadalmi bajokról, ezért költői fegyvertára a szónoki  ráhatás. Az ebből kinövő hitvesi líra a kettes csönd válságait és boldog óráit örökítette meg, de a legegyénibb érzelmekbe is belecsendül a költő erkölcsi küldetéstudata. Nem véletlen, hogy e vers utolsó sora lett következő kötetének címadója.

Az Ádáz kutyám ismert szinészektől.

Hallgassuk meg Koltai Róbert előadásában az Ádáz kutyám verset.

Gáti József így mondja el a remek verset – klikk.

Várjuk a kommenteket

Babits Mihály: Egy szomorú vers

Babits Mihály: Játszottam a kezével