in

Balassi Bálint: Kiben az kesergő Celiárul ír

Hirdetés

Jöjjön Balassi Bálint: Kiben az kesergő Celiárul ír verse.

1 Mely keserven kiált fülemile, fiát
hogyha elszedi pásztor,
Röpes ide-s-tova, kesereg csattogva
bánattal szegény akkor,
Oly keservesképpen Célia, s oly szépen
sírt öccse halálakor.

2 Mint tavasz harmatja, reggel ha áztatja
szépen jól nem nyílt rózsát,
Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul,
kiterjeszti pirosát,
Célia szinte oly, hogyha szeméből foly
könyve s mossa orcáját.

3 Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll,
fejét földhöz bocsátja,
Úgy Célia feje vagyon lefiggesztve,
mert vagyon nagy bánatja,
Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve,
vagy mint tavasz harmatja.

Köszönjük, hogy elolvastad Balassi Bálint költeményét.

Mi a véleményed a Kiben az kesergő Celiárul írversről?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Romhányi József: Nyúliskola

Kányádi Sándor: Jön az ősz