Ajánljuk:

  • in

    József Attila: Névnapi dicséret

    József Attila: Névnapi dicséret Rózsás ajkaidon mámoros élet él, Munkás két kezeden nyílik a friss tavasz, Hajlós-szál derekad – nincs fakadóbb virág, Hűs és drága zafír szemed. Nem dicsérhetem én termetedet sehogy, – Oly mű nincs sehol, ó, mely vele érne fel – Márványkőben a vér – kő, nem igaz, nem él, Benned vér dübörög, […] Olvass tovább

  • in

    Baróti Szabó Dávid: Születésem napjára

    Baróti Szabó Dávid: Születésem napjára Szent György havának tizedik napját megint Elértem, és ővéle hatvannégy tavaszt. Hogy űzik egymást! melly hamar futnak az üdők A semmiségnek tengerébe! benne van Az, amit éltem. Halni kezdődtem, mihelyt Kezdődtem élni. Nem maradt sem jó s gonosz Cselekedetimnél más egyéb. – Nagy Alkotóm! Töröld el ezeket: fel ne gyűjtsd […] Olvass tovább

  • in

    Babits Mihály: ÉJSZAKA!

    Babits Mihály: ÉJSZAKA! Im, itt a tág, a szabad éjszaka, illatos ege, színes csillaga; mi, szűk szobáknak sápadt gyermeki tegyünk szerelmi vallomást neki – Ó éjszaka! Ó, fényes éjszaka! A föld, ha nyúgalomé, s gyönyöré, szelíd szárnyával ő borúl fölé, mint jó szülő, takarva öleli, áldón ragyognak ezer szemei – Ó éjszaka! Ó, szelíd éjszaka! […] Olvass tovább

  • in

    Várnai Zseni – Őszi napfény

    Várnai Zseni – Őszi napfény Ne gondolj a télre Ne hallgass a szélre gyere velem sütkérezni A sárguló rétre Mondok neked szépet ragyogó meséket nap aranyát neked adom s az eget, a kéket Nézd, a nap sugara ragyog még a tájra édes-meleg búcsúcsókot hint a fűre, fára Arany most itt minden osztozunk a kincsen és […] Olvass tovább

  • in

    Kukorelly Endre: Télenma

    Kukorelly Endre: Télenma Télen marcona vagyok, tavasszal bevadulok, vadulok egész nyáron, már alig várom, majd elrepülök, lesülök, belesülök, tiszta besülés a nyár, nagy időjárás-kanyar, aztán majd, későősszel koppanok, mint a lőszer. Most jól felsoroltam az összes évszakot! Jónapot! Olvass tovább

  • in

    Zelk Zoltán: Hova futsz, te kicsi őz?

    Jöjjön Zelk Zoltán: Hova futsz, te kicsi őz? verse. Hova futsz, te kicsi őz? -Oda, ahol várnak, ahol sárga falevél búcsút int a nyárnak… -És az hol van, merre van? Hát az éppen arra, ahol most lép rá az ősz az első avarra… -S ha odaérsz, ott maradsz őszi őzikének? leszel társa rozsdaszín fűnek, falevélnek? […] Olvass tovább

  • in

    Lackfi János: Égig ér fel

    Jöjjön Lackfi János: Égig ér fel verse. Most azt játszom, hogy irigykedem irigylem a kopaszra nyírt bronzkoponyájú újságkihordó hosszú szakállát hányavetin kigombolt ingét Lányok szellős ruháit szőrtelen kaucsuklábát csilingelő fogát Munkások bagószagát eldobált sörösüvegét mohos arcát loncsos ruháit Nénikék leszegett fejét félliter tejét mely a bevásárlóháló szemei közt ki-kibuggyan Úgy leadnám magam az összes kilót […] Olvass tovább

  • in

    Tamkó Sirató Károly: Darázs-garázs

    Tamkó Sirató Károly: Darázs-garázs Volt egyszer egy Darázs-garázs. Élt benne négy Fürkészdarázs. Ahogy jött a Tavasz-varázs, Kiszállt a négy Fürkészdarázs. Füsti fecskék Ott cikáztak: Megcélozták Mind a négyet Megcélozták: hamm.. bekapták -Üres lett a darázs-garázs. Egy ötödik Fürkészdarázs Fürkészútján Kifürkészte: Hol lappang egy Üres lakás. Beköltözött Családostul. És kiírta Nagybetűvel: ÉN LAKOM ITT, DARÁZS BALÁZS! […] Olvass tovább

  • in

    Aranyosi Ervin: Megfelelés

    Jöjjön Aranyosi Ervin: Megfelelés verse. Miért akarsz te mindenáron, s mindig megfelelni? Azt hiszed, hogy ezért fognak téged majd szeretni? Miért akarsz szerethető rabszolgává válni? Miért akarsz önmagadból egész mást csinálni? El ne hidd, ha kedvükben jársz, majd szeretnek téged, csak az egyéniségedet vesztheted el végleg! Ne játssz tehát szerepeket, ne bújj másik bőrbe, becsüld […] Olvass tovább

  • in

    Baranyi Ferenc: Teher

    Baranyi Ferenc: Teher Úgy adtam én, hogy ő megértse: visszaadtam, amit azóta sem osztott meg senkivel, látom görnyedni őt az őszi alkonyatban: mit tőlem visszanyert, mindent tovább cipel. Fölötte matt magány: behorpadt bádogégbolt, előtte csontkaréj: elporladt láthatár, viszi belőlem azt, ami csak az övé volt – s ez nagy teher neki. Soká nem bírja már. Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.