Ajánljuk:

  • in

    Ady Endre – A mi násznagyunk

    Jöjjön Ady Endre – A mi násznagyunk verse. Lagzink előtt a Násznagyunk jön Rigmusos, órjás harcsa-szájjal S egy fölpántlikázott kaszával. Szól a Násznagy: „már régi mátkák, Ideje őket összeadni Lekaszálni és megsiratni.” „Keresem az öröm-szüléket. Hol, merre vannak, merre látták? Keresem szivük régi vágyát.” Csönd van a lakodalmas házban, A vendégek csak isznak, esznek És […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Honszeretet

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Honszeretet verse. Szeresd hazádat és ne mondd: A néma szeretet Szűz mint a lélek, melynek a Nyelv még nem véthetett. Tégy érte mindent: éltedet, Ha kell, csekélybe vedd; De a hazát könnyelmüen Kockára ki ne tedd. S nem csak dicsőké a haza; A munkás pór, szegény, Bár észrevétlen, dolgozik A hon derűletén. Tűrj […] Olvass tovább

  • in

    Füle Lajos: Lobogj, lobogj!

    Jöjjön Füle Lajos: Lobogj, lobogj! írása. Lobogj, lobogj pünkösdi LÉLEK, Lángja minden szent szenvedélynek! Égesd ki a bűnt életünkből, s lelkünk is Veled repül föl. Olvass tovább

  • in

    Nagy László – Balatonparton

    Nagy László – Balatonparton Balatonparton a nádi világban megbújtam egyszer s csuda szépet láttam bóbitás nádon nádi veréb fészket sás bokor alján kis vízicsibéket. Vad ruca moccant topogott a vízre barna liléit vízi útra vitte senki se látta csak magam csodáltam ott a víz partján még sokáig álltam. Játszott a nádas széllel és derűvel s […] Olvass tovább

  • in

    Kányádi Sándor – Sárga kankalin

    Jöjjön Kányádi Sándor – Sárga kankalin verse. Fekete pohárban sárga kankalin. Sokasodnak a halottaim. Anyám volt az első sárga kankalin. Gyűlnek, egyre gyűlnek a halottaim. – Nem fér a pohárba már a kankalin.     Olvass tovább

  • in

    Tóth Juli – Óvodai búcsúzó

    Tóth Juli – Óvodai búcsúzó A kezünkben virágcsokor, kis szívünkben szeretet. Megköszönjük, azt a sok jót, amit kaptunk tőletek. Óvónéni, jaj de sokszor Az öledbe vettél, Vigasztaltál, mikor sírtam, vagy velem nevettél. Meseország száz csodáját megmutattad szívesen, Nevelgettél, tanítgattál, türelemmel, kedvesen. Véget ér, most mese, játék, vár reánk az iskola! Óvónéni, Dadusnéni, nem feledünk el, […] Olvass tovább

  • in

    Vajda János: Húsz év múlva

    Jöjjön Vajda János: Húsz év múlva verse. (Gina emlékkönyvébe) Mint a Montblanc csucsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem, többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély. Körültem csillagmiriád Versenyt kacérkodik, ragyog, Fejemre szórja sugarát; Azért még föl nem olvadok. De néha csöndes éjszakán Elálmodozva, egyedül – Mult ifjuság tündér taván […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Nagyon fáj

    A Nagyon fáj kötet címadó verse, a Gyömrői Edithez írott szerelmes versek egyik legjelentősebb darabja talán a leginkább alkalmas arra, hogy József Attila gyötrelmes szerelmi élményéről valló kései szerelmi líráját jellemezzük. A költő második pszichoanalitikus kezelése már jó ideje (1934 ősze óta) tartott, amikor az első Gyömrői Editnek írott, a Szép Szóban Egy pszichoanalitikus nőhöz, […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Mama

    Jöjjön József Attila – Mama című verse. József Attila Mama költeménye vallomás, mely a gyermekkort idézi fel A versnek három szereplője van. A felnőtt férfi, akinek az elhunyt édesanyja alakja idéződik fel, a múltból felbukkanó gyermeki én és a mama, akinek egykori nehéz munkáját, a mosást és teregetést mutatja be a vers. A műben megjelenik […] Olvass tovább

  • in

    Reményik Sándor: Viszontlátásra

    Jöjjön Reményik Sándor: Viszontlátásra verse. Viszontlátásra, – mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek – Bennem, legbelül valami remeg. Mert nem tudom, Sohasem tudhatom: Szoríthatom-e még Azt a kezet, amit elengedek. Viszontlátásra: mondom mégis, mégis. Viszontlátásra – holnap. Vagy ha nem holnap, – hát holnapután. Vagy ha nem akkor – hát majd azután. És ha […] Olvass tovább

  • in

    Baranyi Ferenc: Elmentél tőlem…

    Jöjjön Baranyi Ferenc: Elmentél tőlem…verse. Elmentél tőlem kedves, S én csak hagytam, hogy menj is csak el. Hiába lett volna minden, Ki menni akar… – hagyni kell. Ha megkérdezné tőlem most valaki, Hogy mit jelentsz nekem, Egy pillanatra zavarba jönnék, S nem tudnék szólni hirtelen. Csak nagysokára mondanám, Hogy semmiség… egy múló szerelem. S nem is vennék […] Olvass tovább

  • in

    József Attila: Gyöngysor

    Jöjjön József Attila: Gyöngysor verse. Szonett, te drágakő, te antik Gyöngysor, Reá akasztlak ím, Hűsen pihenj le vállain, De fujtsd nyakát, ha dús brigantik Orzó szavára hangja hallik S nagy átkot mondj, ha bántja kín, Őrködj okosan álmain S tüzelj, ha könnyű könnye zajlik. De meg ne mondd, hogy érte sírok, – Szavadnak akkor úgyse […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.