A versek oldala
Jöjjön Radnóti Miklós: Április verse. Radnóti Miklós: Április Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép s féllábon elszalad. Ó április, ó április, a nap se süt, nem bomlanak a folyton nedvesorru kis rügyek se még a füttyös ég alatt. Áprilisi versek ismert költőktől Olvass tovább
Kiss Ottó: hatos busz Anyától apáig egyetlen út vezet, az, amelyiken a hatos autóbusz megy. De ez a járat azóta nem közlekedik, amióta apa feleségül vette anya régi barátnőjét, a Cédát. Olvass tovább
Jöjjön Szabó Lőrinc: Magány verse. Sok kétely és bűn a halálba láncol, de soktól néha már szabadulok. Kunyhóm falán az ősz mosolya táncol, barátaim a fák s a farkasok. Az utak, melyek innen szertefolynak, erdőmön túl az égre fölhajolnak s minden virág, fű, óra, cserje, kő egyetlen, boldog, nagy jelképbe nő s annak fényébe szőve […] Olvass tovább
Jöjjön Osvát Erzsébet: Zsémbes Zsófi ébredése verse. – Hol a zoknim? Hol lehet? Megették az egerek? Már mióta keresem. Sehol, sehol nem lelem. Ó, te bitang! Megvagy végre! Felmászott a hintaszékre! A cipőmre tettem pedig. Milyen rosszul viselkedik! Hát a cipőm, cipőm hol van? Világgá ment nagy titokban? Vagy csak bújócskázik velem? Nosza, őt is […] Olvass tovább
Jöjjön Devecseri Gábor – Tavaszhívogató verse. Friss madarak ablak alatt csivitelnek; bujkál mégis a nap. – Illik-ez, illik ez? – így csicseregnek a kismadarak. – Jöjj csak elő, itt az idő, mi köszöntünk, sok pici ünnepelő. Minek is, minek is van füleiden tunya ködlepedő. Kis madarak friss sugarat követelnek a naptól az ablak alatt. Jancsika, […] Olvass tovább
Jöjjön Ranschburg Jenő: Különbség verse. A lányoknak milyen van, tegnap óta már tudom, mert akkor Zsoltival kilestük ezt a kulcslyukon. Nem érdekes! a dolgukat ők ülve végzik el… de jó, hogy Zsoltival mi állva szoktuk… s van mivel! Olvass tovább
Petőfi Sándor: A tintásüveg Vándorszinész korában Megyeri (Van-e, ki e nevet nem ismeri?) Körmölgeté, mint más, a színlapot. Kapott Ezért Egyszer vagy öt forintnyi bért, Amint mondom, vagy öt forintnyi bért. Először is hát tintáért megyen, Ha ismét írni kell, hogy majd legyen. A tintás üveget pedig hová Dugá? Bele Kabátja hátsó zsebibe, Amint mondom, […] Olvass tovább
Petőfi Sándor: A csavargó Önkénytelen az ember, Mindenre születik, Mint a magasb hatalmak Ott fönn elvégezik. Fölöttem is határozott Az égi végzemény: Csavargónak születtem, Csavargó vagyok én. Betérek Debrecenbe Bolond Istók gyanánt, S tovább megyek, ha ittam Bort és öleltem lyányt. Ma itten, holnap ottan, Csak ez az élemény… Csavargónak születtem, Csavargó vagyok én. Igaz, […] Olvass tovább
Csukás István: A bűvös virág Ha szereted viszont szeret Ha mosolyogsz, ő is ám! Ha bánat ér, megosztozik Szegény szíved bánatán. Cirógatod, megcirógat Becézgeted, örül ám, Szíved örül, lelked röpül, csodálatos illatán. Orvosság ez minden bajra Gondot s a bút űzi ám! Szíved-lelked meggyógyítja, míg merengsz az illatán! Olvass tovább
Jöjjön Donászy Magda: Ajándék verse. Színes ceruzával rajzoltam egy képet, anyák napján reggel, Édesanyám néked. Lerajzoltam én egy aranyos madarat, aranyos madárra aranyos tollakat. Elkészült a madár, Nem mozdul a szárnya… Pedig hogyha tudna, a válladra szállna. Eldalolná csöndben tenéked egy dalban, amit anyák napján mondani akartam Olvass tovább
K. László Szilvia: A kis Lajhár Alajos Lajháréknál nagy az öröm született egy aranyos, igen bájos, igen ügyes, igen jámbor, igen eszes, gyönyörű szép lajhárbaba: a kis Lajhár Alajos. Ám, hogy telnek napok, hetek jön a gond is, rengeteg, olyan sírós, hangja éles, túl mozgékony, néha rémes! Súgnak-búgnak a rokonok: jaj, de furcsa egy gyerek! […] Olvass tovább
Jöjjön Radnóti Miklós: Olasz festő verse. Egy kövön ül. Merész fenekét hálóval fonja a kőhöz a pók és fest, nagyokat dudolva a vászna elé: (- A rosszak kerékbetörettek a parton s a jókat elmosta dagálykor az ár. Süketek lábukat dugták az égre, a vakok is elmentek már a föld alá, csak a fehér némák ugatnak […] Olvass tovább