A versek oldala
Jöjjön Ady Endre: A téli Magyarország verse. Magyar síkon nagy iramban át, ha nyargal a gőzös velem, havas, nagy téli éjjelen, alusznak a tanyák. Olyan fehér és árva a sík, fölötte álom-éneket dúdolnak a hideg szelek. Vajjon mit álmodik? Álmodik-e, álma még maradt? Én most karácsonyra megyek, régi, vén, falusi gyerek. De lelkem hó alatt. […] Olvass tovább
Jöjjön Gazdag Erzsi: Esik eső verse. Esik eső, nagy a sár. A kis madár miben jár? Nem csizmában, cipőben, Mezítláb jár esőben. Lábbelije ha volna, Panaszosan nem szólna: Kiscipő, nagy cipő, Elkelne a jó idő! Olvass tovább
Jöjjön Szilágyi Domokos: Nyár verse. Hajadon füzek, búzabóbiták – csupa illat és virág a világ, csupa mosoly és csupa kedv, csupa libegés: lányokon selyemruha – emitt a pipacsok, amott, az ég alatt pisze szellő szalad, a felhő szétszakad, s látszik egy kék falat égbolt – alatta terül el a nyár, s pacsirtaszóval frissen kiabál: – […] Olvass tovább
Jöjjön Sebők János: Nőnapi gondolatok verse. Szeretet és jóság a ti virágotok, Magasság és mélység vágya tinálatok. Mosolyotok szürke létünk napsugára, Amelyet szívetek reménye vesz vállra. Ez ragyog és éltet, ad nekünk új erőt, Ringat lombosodó, virágosabb jövőt, Hiszen ti vagytok a tavasz-illat, szépség, Rügyfakadásnak ti adjátok a fényét. Adtok az álmunkra izmosodó valót, Fázós szerelmünkre […] Olvass tovább
Jöjjön Váci Mihály: Két szárny verse. Még alig emelkedő gondolatnak vagyunk mi egy-egy szárnya. Lehullna ez az égreszálló madár, ha a két szárny elválna. Két szárny vagyunk, de fenn a fellegekben nem szállhatunk, csak mind a ketten szívverésnyire pontos együtemben. Szállj hát velem egy rezdülésű szárnycsapással. Hullongó tollak voltunk egyedül, – szárnyak lettünk egymással. Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Paul Verlaine álma verse. Álmodom egy nőről, akit nem ismerek, Forró és különös, áldott, nagy Látomás, Aki sohasem egy s aki sohase más, Aki engem megért, aki engem szeret. Mert ő megért. Neki, óh, jaj, csupán neki, Bús, áttetsző szivem többé már nem talány, Sápadt homlokomnak verejték-patakán Frissítve omolnak az ő szent […] Olvass tovább
Jöjjön Osvát Erzsébet: Három cimbora verse. Sándor, József, Benedek hozza már a meleget. Mindhármukon hátizsák Jönnek hegyen-völgyön át. Elöl Sándor billeg-ballag, a nyomában József baktat. Hátul szuszog Benedek … Cipelik a meleget: Sándor viszi a mezőre, József viszi az erdőbe. A megmaradt meleget tóba szórja Benedek. Olvass tovább
Majtényi Erik: Március 8. Napsugár szól: itt vagyok! Olvadnak a jégcsapok. Megtelik a Malomárok, kinyílnak a hóvirágok. Hóvirágok, ibolyák, mennyi kedves kis virág! Telik egy szép csokrocskára jó anyámnak – Nők napjára. Olvass tovább
Jöjjön Kéri János: Nőnapi köszöntő verse. Tavasz hajnalán Róluk emlékezünk, A nőkről, kiknek Életünk köszönhetjük. Ki mindent Megtesz értünk, a nő, Dajkál, ápol, És felnevel ő. Hálánk szálljon Lányra, anyára, Ki a családot Összetartja. Szépséges nők, Jó asszonyok, Kívánunk boldog, Víg nőnapot. Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: A februári álom verse. Kint tél van még; hideg, könyörtelen, az ablak alatt elsüvölt a szél. Fedélcsatorna pléhe felzokog, ott fent a kémény jajgat és beszél. A képzelet varázsa messze száll, s mint őszi pára itt-ott fennakad; egy szürke dombon s néhány régi fán meg-megpihen s halkan tovább szalad… Már lefolyt a […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Virágok verse. Ha csókos szellő szárnyán hangod zenéje kél, halott lelkemről árván lehull a szemfedél. Belőle csengve-zengve ezer virág fakad, s virággal szórja szerte a Te tavaszodat. De ha az esti csendben elnyelnek lent a fák: valahonnan kiserken egy fekete virág. Idéz az alkonyatba egy könnyes, bús varázst, s lelkemre szórja lopva […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: De ha mégis? verse. Gondoltam: drága, kicsi társam, Próbáljunk mégis megmaradni Ebben a gyilkos, vad dúlásban. Mikor mindenek vesznek, tűnnek, Tarts meg tegnapnak, tanuságnak, Tarts meg csodának avagy bűnnek. Mikor mindenek futnak, hullnak, Gondoltam: drága, kicsi társam, Tarts meg engem igérő Multnak. Tarts meg engem, míg szögek vernek, Véres szivemmel, megbénultan, Mégiscsak […] Olvass tovább