A versek oldala
Jöjjön Csanádi Imre: Hónap-soroló verse. Új év, új év, új esztendő! Hány csemetéd van? Tíz meg kettő! Jégen járó január, fagyot fújó február, rügymozdító március, április, füttyös, fiús, május, május, virágdús, kalászkonyító június, kaszasuhintó július, aranyat izzó augusztus, szőlőszagú szeptember, levélhullató október, ködnevelő november, deres, darás december Olvass tovább
Jöjjön Márai Sándor: Felelni verse. Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező, s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell, az egészre. Ki vagyok? Mit akarok? Ki ellen, kinek érdekében akarok élni? Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel? Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?… És, felelni az egészre: hol tartok? Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből, vagy már csak megóvni […] Olvass tovább
Erdélyi József: Titok Fülembe cseng, míg élek marasztaló szavad bár mindig ott lehetnék Kedves, ahol Te vagy. Ki vagy? Nem tudja senki, elég, ha Te meg én. Maradjon e titok gyöngy a tenger fenekén. Ki vagy? Ne tudja senki elég, ha én tudom, hogy szeretlek, magamban le nem tagadhatom. Tudja gyöngyét a tenger és csillagát […] Olvass tovább
Jöjjön Katona Bálint: Maradék idő verse. Szeretni még egyszer, halálosan, aki vár. Mosolyt venni még, mielőtt a bolt bezár. Napot látni még, mielőtt az est leszáll. Élni még egy kicsit, mielőtt a szív megáll. Utoljára valakiben hinni volna jó, ne vesszen kárba a kimondatlan szó. Örülni valaminek, ami szép, ami jó, mielőtt a szívben esni […] Olvass tovább
Ady Endre – Krisztus-kereszt az erdőn Havas Krisztus-kereszt az erdőn, Holdas, nagy, téli éjszakában: Régi emlék. Csörgős szánkóval Valamikor én arra jártam Holdas, nagy, téli éjszakában. Az apám még vidám legény volt, Dalolt, hogyha keresztre nézett, Én meg az apám fia voltam, Ki unta a faragott képet S dalolt, hogyha keresztre nézett. Két nyakas, magyar […] Olvass tovább
Jöjjön Áprily Lajos: A finálé verse. Öreg leszek, vénebb a téli napnál, kedvem sötét lesz és hajam fehér. S mint a csitult patak a torkolatnál, lankadt szívemben meglassul a vér. Ha harmat-hűssel ér az este, fázom, nem melegít az elzúgott tusa, s ha támadok, az ugrást elhibázom, mint Akela, a dzsungel farkasa. Csak csöndre várok […] Olvass tovább
Zelk Zoltán: Őzek, nyulak, szarvasok Őzek, nyulak, szarvasok, hideg már az erdő, szelet hoz még az éjszaka, havat hoz a felhő. Őzek, nyulak, szarvasok, mi lesz ma ebédre? Havon pirult fűszál, jégen fűtött falevélke. Őzek, nyulak, szarvasok, mit isztok utána? Három patak jön mihozzánk ma ebéd utánra. Őzek, nyulak, szarvasok, hol alusztok éjjel? Betakar minket […] Olvass tovább
Weöres Sándor: Száncsengő Éj-mélyből fölzengő – csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő – csing-ling-ling – tél csendjén halkan ring. Földobban két nagy ló – kop-kop-kop – nyolc patkó. Nyolc patkó – kop-kop-kop – csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő – csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő – csing-ling-ling – tél öblén távol ring. Olvass tovább
Jöjjön Baranyi Ferenc: Porvers című költeménye. Akit egyszer porig aláztak: porig kell azért lehajolni, a méltósága-vesztett sorshoz méltósága-vesztve igazodni. Előtted ember ráng a porban? Megértem, belerúgni könnyebb. Még emberibb átlépni rajta könnyed sikkjével a közönynek. Mentséged is van, ha a lelked bátortalan feddése rád vall? másokért őrzött tisztaságod nem szennyezheted más porával. Ha lehajolsz, még […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten verse. Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten Nem ver meg engem az isten. Hogy szeretőt mást kerestem. Te hagytál el, nem én téged; Délibáb volt a hűséged. Iskolába nem járattak, Olvasni nem tanítottak, De szemedből kiolvasom, Hogy szivedben bánat vagyon. Mért búsulsz? tán megbántad már, […] Olvass tovább
Mentovics Éva: Újévi köszöntő Szeretetben, egészségben legyen részed egész évben. Légy szerencsés, vidám, boldog, felejtsd el a bút, és gondot. Kezdődjön hát egy új élet: legyen békés, boldog éved! Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Boldog új évet verse. Ezuttal sírva, szépen Forgok meg lelkemnek régi Gyermekes életében: Boldog új évet kívánok. Boldog új évet kívánok, Mindenki tovább bírja E rettenetet, E szamárságot, Mint szegény, mint bírom én, én Gyönyörködve, Óh én szegény Lelki kémény. Boldog új évet kívánok. Ontom a füstjét A szavaimnak, Pólyálva és idegesen, […] Olvass tovább