A versek oldala
Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A tavasz című verse. Az egész világ feléledt S az elérkezett tavasznak Örömére minden örvend; Csak az egy Vitéz nem örvend. Enyelegnek a juhnyájak, Tehenek, lovak futosnak, Danol a pacsirta s a pinty; Az egész berek homályja Zeneg édes énekekkel: Egyedűl csak én kesergek. Ihon, a kinyílt mezőkben, Ligetekbe, rétbe, kerten […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Áldásadás a vonaton verse. A tengerbe most hanyatlik a Nap, Most fut leggyorsabban a vonatunk, Most jön a legtöbb, nagy emlékezés: Megáldalak. »Áldjon meg az Isten Minden jóságodért, Sok hallgatásodért És gonoszságodért. Sok rossz, bántó szódért Áldassál melegen, Sok hidegségedért Hevülj a szivemen, Úgy is vége most már, Úgy is ezer bajom, […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Február verse. Köd imbolyog az ólmos, szürke égen, A völgy kietlen, a mező halott Nem csillan fény a dombok tó-szemében, Borzongnak a tölgyek sötét alakot. Olvad a hó a hegyormokon, S a néma fenyves lágy szellőt szitál, Itt -ott fehérlő tiszta foltokon A zúzmarás tél búcsú-képe áll. A fű nem zöldül, s […] Olvass tovább
Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság verse. Most jázminos lugasban, E nyári hűvös estvén, Lillámmal űlök együtt: Lillám velem danolgat És csókolódva tréfál, Míg barna szép hajával Zefir susogva játszik. Itt egy üveg borocskát A zőld gyepágyra tettem És gyenge rózsaszállal Száját be is csináltam, Amott Anakreonnak Kellő danái vannak Kaskámba friss eperrel. Egy öszveséggel […] Olvass tovább
Babits Mihály: Csak posta voltál Ki ugy véled, nyomot hagysz a világnak, kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri: marad-e rajta valami magadból, vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? Aztán menj ki és kérdezd meg az utcát melyet oly égve és merengve futsz át naponta többször […] Olvass tovább
Aranyosi Ervin: Az élet szép Minden nap újra ébredünk, s a nagy világba révedünk, újabb utunkra indulunk, dúdolva szép, bevált dalunk. Minden nap újra kezdjük el, ilyen az élet, menni kell! Előre nézni, s tudni azt, a múlt sosem jelent vigaszt. Ne nézz hát vissza, nem szabad, nehezen vonszolod magad, a tegnap súlya válladon, minden […] Olvass tovább
Weöres Sándor: Majomország Hej de messze majomország, ott terem majomkenyér, majomablak majomrácsán majomnótát ráz a szél. Majomtéren, majomréten majomhősök küzdenek, majomszanatóriumban sírnak majombetegek. Majomtanártól, majomlány majomábécét tanul, gaz majom a majombörtönt rúgja irgalmatlanul. Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész. Majompóznán majomkirály majomnyelven szónokol, egyiké majommenyország, másiké majompokol. Makákó, gorilla, […] Olvass tovább
Sohonyai Attila – Hova lett Bánt ez az aberrált világ, ez a szemnélküliség, ez a kézfogásmentes, együgyű, játszott őszinteség: hol az egyenes beszéd? Szúr a tompa, és dörzsöl a selyem, kicsinyes rébusz vallomásoktól összefonódnak kezek, s az utcákon a szerelem ádámkosztümben a vaktól, és a sükettől Éva felől kérdezget: hova lett a szeretet? Zakatol az […] Olvass tovább
Gazdag Erzsi: Január Január, január Mindig hócsizmában jár Jégbajusza, jégkabátja Zúzmara a jóbarátja. Január, január Palotája nyitva áll. Jégtükörű padlóján Korcsolyázik fiú, lány. Áll a tánc, áll a bál Kicsi szánkó csengve száll Meg sem áll tán tavaszig Mindaddig, míg havazik. Olvass tovább
Jöjjön Weöres Sándor: Ars Poetica verse. Öröklétet dalodnak emlékezet nem adhat. Ne folyton-változótól reméld a dicsőséget: bár csillog, néki sincsen, hát honnan adna néked? Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtat s aki feléje fordul, egy percig benne éghet. Az okosak ajánlják: legyen egyéniséged. Jó; de ha többre vágyol, legyél egyén-fölötti: vesd le nagy-költőséged, ormótlan […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Téli világ verse. Megölte valaki magát, Az hozta ezt a rút időt. Fuj a szél, táncol a tányér A borbélyműhelyek előtt. Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában. A napszámos, napszámosné Tuskót fürészel és hasít; Daróc pólyában gyermekök A szélvésszel versenyt visít. Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában. Jár nagy léptekkel […] Olvass tovább
Jöjjön Létay Lajos – Édesanyám, mit segítsek? verse. Édesanyám mit segítsek? Cukrot törjek? Hozzak lisztet? Megpörköljem tán a kávét? Elszaladjak hagymaszárért? Neked száz és száz a dolgod, míg ebédünk egybehordod, míg az asztal megterítve, csak te fáradsz, te s megint te! Ámde én nem hagylak téged, tétlen mint is nézhetnélek? S épp ma van lám […] Olvass tovább