A versek oldala
Jöjjön Kosztolányi Dezső: A hídon verse. Húsz éves voltam és egy éjjel tíz óra tájt, színház után a nyári csillagokra nézve haladtam által a Dunán, köröttem minden oly csodás volt, a híd, hegy tűzzáporba lángolt, alant zokogtak a habok s egy téveteg hajó a vízben hintázva ballagott. És én megálltam álmodozva a lüktető mélység felett, […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila Jön a vihar verse. Jön a vihar, tajtékja ében, haragos bírák feketében, villámok szelnek át az égen, mint fájó fejen a kinok, utánuk bársony nesz inog, megremegnek a jázminok. Almaszirmok – még ép a roncs ág – igyekszenek, hogy szállni bontsák kis lepkeszárnyuk – mily bolondság! S ameddig ez a lanka nyúl, […] Olvass tovább
József Attila: Karácsony Legalább húsz fok hideg van, szelek és emberek énekelnek, a lombok meghaltak, de született egy ember, meleg magvető hitünkről komolyan gondolkodnak a földek, az uccák biztos szerelemmel siető szíveket vezetnek, csak a szomorú szeretet latolgatja, hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot, fa nélkül is befűl az emberektől de hová teszik majd […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: A magyar Messiások verse. Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások. Ezerszer is meghalnak S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek, Óh, semmit se tehettek. Olvass tovább
Jöjjön Reviczky Gyula: Családi fészek verse. Magány, ridegség bús avarja, Kerüld a boldogot, mig él. Avagy, ha nem lehet, sirassa El bánatát szüleinél, Ifjú, kinek van apja, anyja: Őrült vágy lelked’ ne ragadja Ki az idegenek közé!… Az a világ a közönyé. Áldott a kis családi fészek, Hol anya gondja melegít, Hová bünbánva visszatérhet A […] Olvass tovább
Képes Géza: Igen de barát? igen de nem ér rá – szerető? igen de nem ér rá – kártya- partner? sakk- partner? séta- partner? igen igen igen de nem ér rá más-más irányban loholunk pedig mehetnénk lassan kézenfogva együtt bomlásnak indult az emberiség: a sort mi kezdjük s talán be is mi fejezzük – barátodnak telefonálj […] Olvass tovább
Jöjjön Juhász Gyula: Tájkép verse. Dermedten állnak a halotti csendben fekete nyárfák fülledt ég alatt. A csillagok szeme szikrázva rebben, a Tisza mély opálja hallgatag. Valami titkot súg a végtelenség, s a nyárfasorban tikkadt vágy zokog, az életem oly szép s bús, mint egy emlék: a hangod bársonyára gondolok. Olvass tovább
Jöjjön Radnóti Miklós: Az áhitat zsoltárai verse. 1 Szakadt, dúlt ajkunk között forgó feszülő szavaink is csókká gömbölyödve bujdosnak itt a díszes pillák között egymásba- akadt csodáló szemünkben és elhalnak hang nélkül; amire születnek az cifra ajándék, zsoltáros látás és tudós csók terebélyén sárga rigóknak szárnyas, csattogó ölelése. 2 Régen lehozott fénylő csillagok akarnak szökni […] Olvass tovább
Jöjjön Nagy László – Menyegző verse. Arccal a tengernek itt állunk párban, kürtszóban, ünnepi arany riadóban, síp-sikolyban, a dobhang döbbenetében, lábdobogásban ijedten, a tengert utánzó táncosok lendülete fenyegeti hátunk, mert a tengernek bemutattak minket, vegye tudomásul, itt állunk párban, a kőfokon, itt, a végtelenségbe bevágó szárazföld csőrehegyén két emberi csillag, összeesküdve örökre a jóra, igazra, […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Az Isten itt állt a hátam mögött… verse. Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot ……………………………. ……………………………. Négykézláb másztam. Álló Istenem lenézett rám és nem emelt föl engem. Ez a szabadság adta értenem, hogy lesz még erő, lábraállni, bennem. Ugy segitett, hogy nem segithetett. Lehetett láng, […] Olvass tovább
József Attila: Szeretnének Jóról és rosszról nem gondolkozom, csak szenvedek én és csak dolgozom. Csinálok csempét, csavaros hajót, bánatba rosszat, közönyömbe jót. Munkámnak nincs se száma, se szeri. Kedvesem tudja, ő számba veszi. Ő számba veszi, hisz valamiben. S ha kérdem, rámnéz s nem mondja, miben. Ha fa volnék, hát fészket igazán a varjú is […] Olvass tovább
Radnóti Miklós: Cserépfalvi Katinak Kis Kati, disztichon ez, majd megtanulod dudorászni, nincs rím benne, de szép, csak fura dallamu vers. Régen is ép ilyet írtak az emlékkönyvbe a költők, szép kicsi lányoknak párbafutó sorokat Kis Kati, adjon más bölcs, méla tanácsokat arról, hogy kell élned az új rendben az életedet; élj, ahogy eddig is, oly […] Olvass tovább