A versek oldala
Mácsai Pál, a kortárs magyar színház és film egyik kiemelkedő alakja, most egy különleges produkcióval lep meg minket: Orbán Ottó „Óda a magyar népdalhoz” című versének előadásával. Orbán Ottó költészete a magyar irodalom egyik gyöngyszeme, és az „Óda a magyar népdalhoz” a népköltészet iránti mély tiszteletét és szeretetét tükrözi. A vers egyfajta emlékművet állít a […] Olvass tovább
Reviczky Gábor verset mond: Radnóti Miklós: Nem tudhatom Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát […] Olvass tovább
Jöjjön Babits Mihály: Esti kérdés című költeménye Latinovits Zoltán előadásában. Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden füszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: A Hadak Útja című verse Latinovits Zoltán előadásában. Minden mienk, csak a tűrés nem S nincs hatalom, amely megingat És hangosan, nagy-hangosan Idézzük meg hóhérainkat. Ez az ország a mi országunk, Itt most már a mi kezünk épít. Tobzódtatok, tobzódtatok, Éppen elég volt ezer évig. Hír és dal ma riongva vág szét […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila Nagyon fáj című költeménye Latinovits Zoltán előadásában. Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. A teljes versért klikk. Jöjjön Latinovits Zoltán fantasztikus előadásában József Attila Nagyon fáj verse. Olvass tovább
Jöjjön Váci Mihály: Valami nincsen sehol című verse Latinovits Zoltán előadásában. Süvítnek napjaink, a forró sortüzek, – valamit mindennap elmulasztunk. Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn, – s valamit minden tettben elmulasztunk. Áldozódunk a szerelemben egy életen át, – s valamit minden csókban elmulasztunk. Mert valami hiányzik minden ölelésből, – minden csókból hiányzik valami. Hiába alkotjuk meg s […] Olvass tovább
Latinovits Zoltán József Attila Mama című versét mondja el. Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. A teljes verset ITT olvashatod. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán előadását – jöjjön József […] Olvass tovább
Jöjjön Latinovits Zoltán előadásában Illyés Gyula: Szerelem című verse. Mint egy dalba, dalba, úgy burkolom magam szerelmedbe és úgy sodortatom magam. Nevetve fordulok, ha egy-egy szögleten rámront az izmos szél, birkózni kezd velem. Lépek mint részeges, kit egy dallam visz és aki köré a bor egy régi nyárt igéz, nem állanék meg, ha tekintetemtől e […] Olvass tovább
Jöjjön Karinthy Frigyes: Előszó című verse Koncz Zsuzsa előadásában. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek Próbáltam súgni, szájon és fülöm, mindnyájotoknak, egyenként, külön. A titkot, ami úgyis egyremegy S amit nem tudhat más, csak egy megy egy. A titkot, amiért egykor titokban Világrajöttem vérben és mocsokban, A teljes versért KLIKK. Olvass tovább
Jöjjön Mucsi Zoltán előadásában Pilinszky János: Nincs több verse. Pilinszky János: Nincs több Nincs több, nincs, mint a bűnözők szeme, az a bizonyos merev tekintet, mely szigorú, akár a nap, és berajzolja komoran és ugyanakkor fényesen a vágóhidak és a földi királyok színehagyott, szomorú méltóságát. Ezek a szemek, egyedűl eme pillantások méltóak észrevenni a halált […] Olvass tovább
Jöjjön Dsida Jenő: Nagycsütörtök című verse Rajhona Ádám előadásában. Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: A magyar Ugaron verse – előadja: Sinkovits Imre. Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Teljes vers Ady Endre: A magyar Ugaron Olvass tovább