Jöjjön Dsida Jenő: Tündérmenet vers.
A tücsök cirregve fölneszel.
Testem hűs álmokat iszik.
Apró csillagos éjtündérek
a szívemet hozzád viszik.
Parányi szekérre fektetik,
pihék, mohák közé, puhán,
befödik zsenge nefelejccsel
s lehelnek rá éjfél után.
Húzzák lassú, nyüzsgő menetben
szemükben harmat, áhitat –
csigák s iszonyú nagy füvek közt,
a sárga holdvilág alatt.
Köszönjük, hogy elolvastad Dsida Jenő versét!
Mi a véleményed a Tündérmenet versről?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
