Ezekért állt bíróság előtt József Attila – íme az ítéletek.
A hányatott sorsú József Attilának többször akadt gondja versei miatt, amit a korban sokan tabudöntögetőnek, hazaárulónak vagy éppen istenkáromlónak bélyegeztek.
Ezért nem kaphatott soha tanári állást, de ez irányította rá elsőként az ország figyelmét is: az egész országban beszámoltak a napilapok peréről, ami 1924. és 1925. között zajlott, és amelyben istenkáromlással vádolták Lázadó Krisztus című verse miatt.
Először 8 hónapnyi fegyházra és 200 000 korona pénzbüntetésre ítélték, de a Táblabíróság később 8 hónapról 1 hónapra enyhítette a büntetést, a Kúria pedig felmentette a vád alól, így József Attilának nem kellett börtönbe vonulnia.
S munkámban, Uram, érek annyit, mint Te
Nagy passziódban; és a lelkem is
Részed lesz nemsokára s a legszebb fényt
Hintve:
A szemed lesz, hogy mindent láss meg itten.
Bizony mondom, még nincsen is szemed,
Most nem látsz. Lennél immár igazságos,
Isten!”
(részlet a Lázadó Krisztusból)
1931 és 1934 között pedig egyszerre három bírósági eljárás is folyt ellene, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete, a Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése elleni tiltakozásként készített röpirat, valamint a Lebukott című forradalmi verse miatt.
Utoljára vádlottként 1936-37-ben állt József Attila a bíróság előtt a Tersánszky Józsi Jenő ellen indított szeméremsértés-perben .
A költő kisebb összeütközései a törvénnyel
[nextpage title=”A költő kisebb összeütközései a törvénnyel”]
A költő kisebb összeütközései a törvénnyel
A Nem én kiáltok című verseskötete ellen a Szegedi Kir. Ügyészség akart bűnvádi eljárást indítani közbotrányokozás vétsége miatt. Dr. Boross Dezső kir. főügyész a Szegedi Kir. Főügyészség elnökének írt hivatalos értesítésében azonban nem látta indokoltnak a bűnvádi eljárás megindítását.
A „Munkások” című költeménye miatt, mely először az illegális kommunista párt folyóiratában, a FRONT-ban jelent meg 1931 december 17-én, több alkalommal állt vádlottként bíróság előtt a költő. Az ügyészség, mely osztályellenes izgatás és „bűntett feldicsérés” miatt nyolc sajtópert indított a lap munkatársai ellen, felmentette József Attilát a többi vádlottal együtt.
A Szép Szó meghívására 1937. január 13-án Budapestre látogató Thomas Mann-nak, a Magyar Színházban tartott budapesti felolvasóestjén nem engedte a rendőrség, hogy a költő felolvassa a Nobel-díjas német íróhoz írt ünnepi ódáját. A budapesti rendőrkapitányság úgy ítélte meg, hogy az ünnepi vers, – különösen annak utolsó sora – nem alkalmas arra, hogy egy politikamentes ülésen elhangozzék.
A rendőrség 1932-ben József Attila folyóiratából, a Fejtő Ferenccel együtt szerkesztett Valóságból csak egyetlen számot engedett megjelentetni, mivel azt: „József Attila író, a Forradalmi Írók Nemzetközi Szövetségének tagja szerkesztette.” A júniusban megjelenő első számban látott napvilágot a költő Egyéniség és valóság című tanulmánya, mely közmegbotránkozást váltott ki mozgalmi körökben.
Voltak olyan precedens értékű konfliktusok is József Attila életében, melyben bár nem üközött a törvénnyel, mégis jelentős fordulópontot eredményeztek. Ezek közül kell kiemelnünk az ún.: „Horger-ügyet”.
A Tiszta szívvel című verse miatt, mely először a Szeged című lap 1925. március 15-i számában jelent meg, Horger Antal professzorral, a szegedi egyetem dékánjával támadt afférja, aki ezért a verséért tanácsolta el a költőt március 30-án a tanári pályától.
