Gyurkovics Tibor: A bakter

Csak áll az állomás,
rohannak a sinek,
tisztelgünk, mint a sás,
minden-mindenkinek.
Rohan a sok vonat,
tisztelgünk, mint a sás,
a fénykocsik alatt
csak áll az állomás.
Álmok vonata zúg,
minden kocsija más,
egyhelyben utazunk,
ahogy az álmodás.
Tisztelgünk, mint a sás,
a vonat az urunk,
csak áll az állomás,
mi bakterek vagyunk.
A gyertya lángja láz,
élünk, ahogy tudunk,
lobogunk, mint a sás,
egyhelyben robogunk.