József Attila – Egeres
Megy a mező, mint a viz.
Cincog a fűszál is.
Egér lett a búza is,
Egér a bogár is.
Egymás vállán kis kezük,
Táncra kerekednek,
Fölrugják az életünk
Arany porfellegnek.
Nyüzsög, izog, föltolul,
Ráncolódó bunda.
Akasztotta fene úr
Ide a nyakunkba.
Szegény paraszt reményét
Megeszi a kórság,
Tántorodó kéményét
Megüti a grófság.
Köszönjük, hogy elolvastad József Attila költeményét.
Mi a véleményed az Egeres írásról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
