in

József Attila: Leánykérő ének

Hirdetés

Jöjjön József Attila: Leánykérő ének verse.

Friss, daloló szerelemmel elődbe
Vonszolom ifju szivem s kacagok –
Öltsd a karomba, hej, öltsd a karod,
S hagyd a kezed a kezemben örökre.

Érzed-e énekemet? Beköszönne
Most a szivedbe, ha úgy akarod!
Duzzad az ér meg a vér kavarog
S nem harapok ajakadba – megölne.

Jajj, ez a csókom elölne, tudom,
Ámde ha engeded én megölellek.
Zeng a szivemben a forradalom!

Nézd e kemény kezeket, meg e mellet!
Nászt dalolok Teneked szilajon.
– Jajj, ha fülednek e dal sose kellett.

Köszönjük, hogy elolvastad József Attila: Leánykérő ének című költeményét.

Mi a véleményed József Attila: Leánykérő ének írásáról?

Írd meg kommentbe!

Várjuk a kommenteket

Váci Mihály: Két szárny

Wass Albert: Valahol messze susognak a lombok