in

József Attila: Várlak

Jöjjön József Attila – Várlak verse.

Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketeg is néha,
Egyedül olyan borzongós az éjjel.
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna. Nagy csend.
De hallanánk titkos éjjeli zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon
És beolvadnánk lassan, pirosan,
Illatos oltáron égve
A végtelenségbe.

Köszönjük, hogy elolvastad a Várlak versét.

Mi a véleményed József Attila írásásól?

Írd meg kommentbe!

 

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Sztankay István nagyszerű előadása – Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez

Osvát Erzsébet: Falevelek