Jöjjön keresztanya versek összeállításunk.
Piller Angelika: Vers a Keresztanyukámnak
Olyan ember, mint a keresztanyukám,
aki mindig kedves és vidám,
nincs még egy a világon,
önmagában imádom!
Az egész lénye, a szeretete,
az elhivatottsága az életre,
őszinte szavai, kedves mosolya,
mikor pókot lát, a sikolya.
Szép emlékek, boldog valóság,
tetteiben ott rejlik a jóság.
Én voltam, ki folyton rajta csüngött,
néha elbújtam a fák mögött.
Volt, hogy rossz voltam és elszöktem,
de első utamon mindig hozzá röppentem.
Ilyenkor ő volt az első gondolatom,
mikor kezébe fogta az arcom.
Még 23 éves fejjel is szeretem, ha simogat,
hacsak hozzám ér vagy cirógat.
Nekem az ő érintése a legjobb a világon,
gyengéd és lágy, imádom!
Gyermekként azon veszekedve, ki fogja a kezét,
sétáltunk végig az utcán, és néztük a szemét.
Ha ölbe kapott, a fülét rángattam,
ott mindig cuki fülbevalókra találtam.
Most, hogy felnőttem, már nem vágok a szavadba,
de, sajnos, nem is ugorhatok a nyakadba.
Tudom, az élet sokszor nehéz,
de itt vagyok én, aki rád felnéz.
Mert, ha itt vagy, én már nem félek,
maradj velem mindig, kérlek!
Forrás: www.poet.hu
Szőke Nikoletta: Drága Keresztanyám!
Drága Keresztanyám,
Ha szemedbe nézek,
Meglátom magam benne,
S meglátom gyönyörű,
Két kék szemedben,
Hogy a szeretet fénye
Miként tündököl
Féltőn szemedben.
Ezernyi fénnyel árad
Belőled a szeretet,
Nézem az arcod,
Melyből gyöngédség
Sugárzik felém.
Dolgos két kezed
Oly meleg, a sok
Munkától elfárad s remeg.
Te vagy, ki mindig
Gondol rám,
S azt is megérzed,
Ha valami bánt.
Te is tudod mi a jó nekem,
De ha rossz útra lépnék,
Megfogod kezem,
Így hát megköszönöm,
Hogy vagy nekem.
Szeretlek én is téged,
Szívemben a szeretet
A lángnál is jobban ég,
De szavakkal kifejezni
Oly nehéz.
Szeretném, ha boldog
Lennél,
Csillogó két szemedben
Örömkönny látszódnék.
Ne legyen bánatos,
Szomorú a szíved, mert
Én mindig itt leszek neked,
Amíg csak élek.
Igen, itt vagyok neked,
A bajban, ha kell
Megfogom kezed,
Vigyázok rád, mert
Olyan vagy nekem, mint
A második anyukám.
Bármi is történjék,
Óvlak s féltelek, ha
Szomorú vagy, megölellek,
S letörlöm könnyedet.
De azt kívánom én,
Sose légy szomorú,
Legyen életednek
Boldog minden perce.
Telhet-múlhat az idő,
De mindig jusson eszedbe,
Vannak, akik féltenek, óvnak,
S szeretnek, és hogy
Téged sohasem felednek!
Forrás: www.poet.hu
