in

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

Jöjjön Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd verse.

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.

Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
„Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”,
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt…”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt…”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.

Köszönjük, hogy elolvastad Kosztolányi Dezső költeményét.
Mi a véleményed a Halotti beszéd írásról?

Írd meg kommentbe!

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd elemzése

A mű 1935-ben a Számadás lírakötetében jelent meg. Ebben a művészi korszakában költészetében előtérbe kerülnek az önmegtérésnek a lírai személyiségnek és a dolgok megnevezhetőségének, nyelvi megragadhatóságának, valamint a hagyományhoz való viszonynak a kérdései.

A költő ezen korszakában keletkezett a Hajnali részegség, a Marcus Aurelius, a Szeptemberi áhítat, az Ének a semmiről című művei.

Íme a doksi.hu elemzése.

Hármas tagolás

A vers gondolati rendszerét hármas tagolás jellemzi. Az első szint a halál személyes megrendültségről árulkodó, szubjektív hangvételű értelmezése. A második szint, az előzőtől lényegesen különböző, a halált objektív tényként értelmező tudatos magatartás. A harmadik szint pedig az egyetemes értelmezés szintje.

A bonyolultság ténye pedig abban áll, hogy a három gondolati rendszer nem szabályosan követi egymást, hanem ellentétező, egymást át- meg átszövő gondolatok formájában jön elő.- áll a Sulinet anyagában.

Kállay G. Katalin így ir a versről a liger.org oldalon – klikk.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Babits Mihály legszebb versei

Babits Mihály legszebb versei

Vörösmarty Mihály: Nefelejts