in

Orgoványi Anikó: Pocsolya

Hirdetés

Jöjjön Orgoványi Anikó: Pocsolya verse.

Ez aztán a nagy csoda!
Locsi-pocsi pocsolya!
Fejen áll benne az ég,
boldog, aki belelép.

Óvakodok egy lábbal,
hullámzok a világgal,
beleugrok kettővel,
manók ugranak széjjel.

Belenézek, s meglátom,
a fordított világom,
lenn a mélyben süt a nap,
felhő bújtat kishalat.

Lábam alatt madár száll,
fejen áll a virágszál,
mélyben zúg egy katica,
gyűrűzik a fa lombja.

Licsi-pocsi pocsolya,
ez aztán a nagy csoda!
Nézz bele és meglátod
a nagy kerek világot!

Köszönjük, hogy elolvastad a Pocsolya verset.

Mi a véleményed Orgoványi Anikó írásásól?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Kányádi Sándor

Kányádi Sándor: Hallgat az erdő

Hallgasd meg a magyar irodalom legszebb szerelmes verseit

Hallgasd meg a magyar irodalom legszebb szerelmes verseit