Pedagógus napi versek ovisoknak – Itt megtalálod!
Osvát Erzsébet: A mi tanító nénink
Belép az osztályba,
elcsitul a lárma.
A sok gyerek szeme
szavát lesi, várja.
Amikor magyaráz,
repülnek a percek.
Szinte csodálkozunk,
már a csengő csenget?
Türelmes, megértő,
nem kiabál soha.
Ha tudjuk a leckét,
vidám a mosolya.
Megdicsér vagy dorgál,
tudjuk, szeret minket.
Vidítsuk fel minnél többször
tanító néninket.
—
Osvát Erzsébet: Varázslat történt
Én az iskolától
varázslatot vártam.
Úgy képzeltem, hogy egy
mesebeli várban
varázsolni tanít
egy okos varázsló: termetre óriás,
két szeme parázsló,
szája varázsigét
mormolgat nekünk,
és egyszer majd mi is
varázslók leszünk.
Így is lett. Megtörtént
a várt nagy varázslat.
A betűk, a számok
barátokká váltak.
Az okos varázsló,
a tanító bácsi
segített hozzájuk
kulcsokat találni.
A varázsigékre,
ahogy megtanított,
könyvem sok meséje
azóta nem titok.
De nem titok többé
a tarka szivárvány,
s hogy a fák miért állnak
ősszel olyan árván…
És mégis, mégiscsak
varázslat marad
az a régi, első, szép
iskolanap.
—
Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél…
Velem voltál
örömben.
Velem voltál
bajban.
Velem voltál,
ha sírtam,
velem, ha
kacagtam.
Meséltél
és meséltél
igazakat,
szépet.
Kívántam,
hogy a meséd
sose érjen
véget.
Mit adtam én
cserébe?!
Te azt sosem
kérted.
De talán a
két szemem
elárulta
néked.
